A műben – amely az egész kentridge-i életmű egyik kulcsműve – a mozgásba hozott, rajzolt látványok élő alakokkal keverednek, akárcsak Kentridge más művein, a figurák a társadalom különféle rétegeiből származnak, hol valóságosak, hol álomszerűek. A panorámaszerű körmozi felfogható társadalmi körképként, sajátos helyzetképként, ugyanakkor az installáció egésze a folytonos mozgásnak és az elbizonytalanodó identitásoknak sajátos metaforájává is válik.
A Kentridge-mű, amelyet a Szépművészeti Múzeum az intézmény legjelentősebb kortárs szerzeményeinek egyikeként 2017-ben vásárolt meg, október 2-ig lesz látható az újdonsült kiállítótérben. Később pedig az Új Nemzeti Galériában – amelynek megépítése a Liget Budapest projekt keretén belül jövőre kezdődhet el – külön teret fog kapni.
Mint ismert, a kormányoldal többször kezdeményezett érdemi szakmai párbeszédet a fővárosi önkormányzat által kifogásolt három beruházás, köztük az Új Nemzeti Galéria megvalósításáról, Karácsony Gergelyék azonban elzárkóztak ettől. Most azonban, a kormány döntésének értelmében az érvényes építési engedéllyel rendelkező Új Nemzeti Galériára még az idén kiírhatják a közbeszerzést, néhány éven belül pedig a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház is megvalósulhat. Baán László szerint a beruházások folytatása kapcsán már nincs szó ellenzéki ellenállásról, gyakorlatilag már csak Budapest főpolgármestere az, aki időről időre napirenden tartja a témát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!