A NEO Kortárs Művészeti Tér küldetése, hogy elhelyezkedésében, megjelenésében és funkciójában – hasonlóan a londoni Kensington Gardens parkban lévő Serpentine Galleryhez – a világ legjelentősebb kortárs képzőművészeit bemutató kiállítótere legyen Budapestnek – hangsúlyozta a Városliget új művészeti intézményének megnyitóján Baán László.
A Liget-projekt miniszteri biztosának tájékoztatása szerint az új kiállítótér a Szépművészeti Múzeum kiállítóhelye lesz, ahová – hasonlóan William Kentridge-hez – a világ leghíresebb képzőművészeit hívják meg.
A NEO célja az is, hogy aktív szakmai együttműködést alakítson ki a művészeti felsőoktatási intézményekkel is. Mindezek mellett a művészeti tér nagy hangsúlyt kíván helyezni a művészetek edukatív, nevelő célú közvetítésére, ennek érdekében tárlatvezetéseket és múzeumpedagógiai foglalkozásokat is szervez, minden korosztály számára – részletezte Baán László.
A Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum igazgatójának beszédét követően Fehér Dávid, a kiállítás kurátora William Kentridge Lágyabban játszd a táncot (2015) című nyolccsatornás videóinstallációját mutatta be. Tájékoztatása szerint a dél-afrikai származású művész – akit 2009-ben a Time magazin a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolt – animációs filmjei, installációi, rajzai sajátos nyelven érintenek társadalmi-politikai kérdéseket és traumákat, művei a világ legjelentősebb köz- és magángyűjteményeinek becses darabjai. A Lágyabban játszd a táncot című videóinstalláció, amely a Szépművészeti Múzeum nemzetközi kortárs gyűjteményének egyik kiemelkedő műve, a nagyközönségnek első alkalommal mutatkozik be Magyarországon.
A mű William Kentridge összegző igényű, monumentális alkotása: a videóinstalláció embersziluettek véget nem érő vonulását ábrázolja egy sivár tájban. Az andalító zenére táncoló árnyalakok az antik domborművek motívumfűzésével, a diadalmeneteket ábrázoló fametszetek ikonográfiájával és a haláltánc hagyományával is asszociálhatók, ugyanakkor a festészet- és filozófiatörténet, Platón és idősebb Plinius régi toposzát, a vetett árnyékot is új kontextusba helyezik.
A műben – amely az egész kentridge-i életmű egyik kulcsműve – a mozgásba hozott, rajzolt látványok élő alakokkal keverednek, akárcsak Kentridge más művein, a figurák a társadalom különféle rétegeiből származnak, hol valóságosak, hol álomszerűek. A panorámaszerű körmozi felfogható társadalmi körképként, sajátos helyzetképként, ugyanakkor az installáció egésze a folytonos mozgásnak és az elbizonytalanodó identitásoknak sajátos metaforájává is válik.
A Kentridge-mű, amelyet a Szépművészeti Múzeum az intézmény legjelentősebb kortárs szerzeményeinek egyikeként 2017-ben vásárolt meg, október 2-ig lesz látható az újdonsült kiállítótérben. Később pedig az Új Nemzeti Galériában – amelynek megépítése a Liget Budapest projekt keretén belül jövőre kezdődhet el – külön teret fog kapni.
Mint ismert, a kormányoldal többször kezdeményezett érdemi szakmai párbeszédet a fővárosi önkormányzat által kifogásolt három beruházás, köztük az Új Nemzeti Galéria megvalósításáról, Karácsony Gergelyék azonban elzárkóztak ettől. Most azonban, a kormány döntésének értelmében az érvényes építési engedéllyel rendelkező Új Nemzeti Galériára még az idén kiírhatják a közbeszerzést, néhány éven belül pedig a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház is megvalósulhat. Baán László szerint a beruházások folytatása kapcsán már nincs szó ellenzéki ellenállásról, gyakorlatilag már csak Budapest főpolgármestere az, aki időről időre napirenden tartja a témát.
