No panoramic photos! – hangzik el közvetlen az után, hogy a balti légi rendészeti akcióban (BAP) részt vevő magyar misszió meglátogatására érkező katonai és újságírócsoport elhagyja a Magyar Honvédség Airbus A319-es csapatszállító gépét a litvániai siauliai NATO-támaszponton. A magyar delegáció mellé rendelt szigorú, civil ruhás hölgy és litván katonai kísérőnk arra kér mindenkit, hogy aki mégis lefotózta a borongós reggelbe burkolózó repteret, az azonnal törölje a képeket a készüléke memóriakártyájáról.
Nagyot változott a világ
A három évvel ezelőtti magyar BAP-misszióhoz képest nagyot változott a világ a NATO-frontország Litvánia legnagyobb katonai repterén. Nem csak a Covid-járvány és a szankciók miatt nehéz helyzetbe került légitársaságok leállított óriásgépei enyésznek a reptéren látványos hátteret adva a légibázison folyó munkának, hanem új, nagy méretű karbantartóhangár, valamint egyéb épületek nőnek ki a földből.
A biztonsági zónákra osztott katonai területen egyszerre vannak jelen a fogadó ország, Litvánia katonái mellett magyar, cseh, lengyel, spanyol és még ki tudja milyen egységek, illetve az Amerikai Egyesült Államok egy különleges alakulata is.
Mogorva kísérőnk intései valószínűleg nem az általa hivatkozott irányítótorony és radarberendezések titkossága indokolja, hanem azok az amerikai, antennákkal, speciális érékelőkkel egy megtermett szárnyas sündisznóra hasonlító kétmotoros repülőgépek, amelyek a reptéren állomásoznak.
Az úgynevezett ELINT, elektronikus hírszerzésre specializált gépek Oroszország és Fehéroroszország határa mentén figyelik a Moszkva és Minszk alá rendelt katonai egységek elektronikus jeleit.
Talpig fegyverben
Ami a hidegháborús időszakot idéző készültséget illeti, értesüléseink szerint míg három éve a helyi erőkön kívül még csak 4400 NATO-katona állomásozott Lettország, Litvánia és Észtország területén, addig mostanra ez a szám a tízszeresére, 44 ezerre nőtt.
Az orosz–ukrán háború árnyékában a harci repülőgépekkel nem rendelkező három balti ország az észak-atlanti szövetség katonai segítségére szorul. Magyarország immár harmadik alkalommal küldött Gripen harcászati vadászrepülőgépeket a Baltikum légterének védelmére. A siauliai – egykori szovjet – repülőbázison szolgálatot teljesítő magyar misszió a 2004-ben indult NATO Baltic Air Policing hatvanadik váltásaként négy Gripen harci repülőgéppel és egy mintegy ötven magyar katonából álló kontingenssel, vezető nemzetként augusztus elsejétől november 30-ig Csehország, Németország és Olaszország légi erejével közösen teljesít szolgálatot.
