Kapitális bakot lőtt a Soros György által támogatott Magyar Helsinki Bizottság azzal, hogy feljelentette a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik felszámolóegységét, miután tavaly megfékeztek egy őrjöngő és rájuk támadó férfit Budapesten. A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön közölte: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette és életveszélyt okozó súlyos testi sértés bűntette miatt indult eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.
Akciófilmbe illő jelenet játszódott le 2021. június 18-án Budapesten, a VI. kerületi Bajnok utca egyik társasházában, ahol az egyik 42 éves lakó fegyvert fogott szomszédjaira. Lakossági bejelentés nyomán a BRFK a Terrorelhárítás Központot riasztotta az elkövető elfogásához. Az őrjöngő K. A. bezárkózott a lakásába, amelyet felszólításra sem volt hajlandó elhagyni, az ablakon bejuttatott telefont kidobta a belső udvarra. K. A. egy lőfegyvernek látszó, ólomlövedékekkel vagy acél, illetőleg műanyag gömblövedékekkel üzemeltethető rugós légpisztolyt fogott a kommandósokra, majd több célzott lövést is leadott. A pisztoly súlyos sérülések okozására képes, alakja és mérete megtévesztésre alkalmas, az igazságügyi fegyverszakértő szerint lőfegyverre hasonlít.
A TEK-esek babzsáklövedékkel töltött sörétes puskával visszalőttek a fegyvertartó kéz irányába, K. A. azonban több alkalommal rálőtt a rendőrökre, majd a lakásába visszahúzódva, a szobájában emelt torlasz mögül is több célzott lövést adott le a kommandósok és az ingatlanba beküldött szolgálati kutya felé. A TEK-esek lövedékálló pajzs fedezékében megközelítették a folyamatosan mozgó férfit, élet kioltására nem alkalmas lövedékkel és elektromos sokkolóval is meglőtték, ám a férfi továbbra is aktívan ellenállt, végül csak az orvos által beadott nyugtató injekció után csillapodott le. Az intézkedés során nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
A sérelmezett kényszerintézkedések elfogás során történő alkalmazása jogszerű, szakszerű, szükségszerű és arányos volt. Érvényesült a fokozatosság elve is, a bekövetkezett testi sérülések – amelyek azért keletkeztek, mert a sértett az együttműködést saját döntése alapján megtagadta – pedig önmagukban nem alapozzák meg egyetlen bűncselekmény megállapíthatóságát sem.
Megjegyzendő, hogy az élet elleni közvetlen támadás veszélye az elfogást végző rendőrök vonatkozásában nemcsak jogos védelmi helyzetet, hanem jogszerű fegyverhasználatot is megalapozhat, amelyre azonban nem került sor.
K. A. egyébként hivatalos személy elleni erőszak miatt csütörtökön állt bíróság elé, pontosabban zárt láncú hírközlési rendszeren kapcsolták a bíróságra az IEMI-ből. A férfit egyébként a Helsinki Bizottság jogásza védi, ugyanis a szervezet szerint a rendőrség hibás a történtek miatt.
Azt írták egyebek mellett: „Nem lehet kétséges, hogy a fenyegetően fellépő, pszichés beteg K. esetében a rendőröknek intézkedniük kellett. Az azonban elfogadhatatlan, hogy a hatóság mulasztásainak és az aránytalanul erőszakos rendőri fellépésnek a súlyos következményeit ügyfelünknek kelljen egyedül viselnie.”
A férfi ugyanis a Helsinki közlése szerint „2009-től küzd paranoid skizofréniával, gyógyszeres kezelés alatt áll, hol jobban van, hol rosszabbul. Amikor állapota leromlik, akkor olykor agresszív, beszámíthatatlan lesz. Ez a betegsége velejárója. Június első napjaiban is rosszabbul lett, kórházi kezelésre szorult. Mindezt érzékelte a nem vele élő édesanyja és nevelő apja, mindketten neves pszichológusok.”
A Helsinki szerint K. jelenleg is az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) van megfigyelés és gyógykezelés alatt.
(Hogy a Helsinki Bizottság milyen alapon közöl szenzitív adatot a férfiról, arra nincs magyarázat. A betegség ugyanis szenzitív adat.)
A büntetőeljárásban nyilvánvalóan figyelembe kell venni az ítélet meghozatalánál K. egészségügyi állapotát, s amennyiben beszámíthatatlannak nyilvánítják, megszüntetik ellene a büntetőeljárást és elrendelik a kényszergyógykezelését.
A TEK-nek egyébként törvény írja elő, hogy a mások életét veszélyeztetőket – így az ön- és közveszélyes kezelteket – meg kell fékezniük, lehetőség szerint a célszemély életének a kioltása nélkül.
Mint azt a nyomozó ügyészi vizsgálat kimondta: a TEK-esek fellépésük során ügyeltek arra, hogy éles lőszert ne használjanak, eljárásuk szakszerű és törvényes volt. Még ha erről a Helsinki Bizottságnak ezúttal is homlokegyenest más a véleménye.
Borítókép: Az őrjöngő rálő a TEK-esekre (Forrás: TEK-videó)
