Bakos Bernadett (LMP) arról beszélt Palkovics László miniszteri posztról távozásával összefüggésben, hogy szerinte a volt miniszternek súlyos vitái voltak energiapolitika terén, mert úgy vélte, az olcsó fosszilis energia időszaka lejárt, illetve nem kellene tiltani a szélenergiát. A baloldali képviselő azt állította, hogy azért nagy az infláció, mert Magyarország különösen kitett az orosz fosszilis energiának, aminek a megoldása az energiafüggetlenség és a fosszilis energiáról való leszakadás. Kijelentette, ezért zöldfordulatra van szükség, azaz a megújulók térnyerésére, az épületek energetikai hatékonyságának fejlesztésére és a tömegközlekedés támogatására. Megjegyezte, hogy a szélenergia engedélyezése helyett felfüggesztették a hálózati betáplálást a napenergia területén felfüggesztették, a tömegközlekedés erősítése helyett pedig rekordokat dönt a hazai üzemanyag-felhasználás. Gondolatait azzal zárta, hogy Orbán Viktor és kormánya a múltban ragadt.
Koncz Zsófia a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára megkérte a baloldali képviselőt, hogy mielőtt különböző következtetéseket levonnának, Lantos Csaba miniszter hadd fejtse ki az energetikával és a zöldpolitikával kapcsolatos elképzeléseit. Ezután az államtitkár elmondta,
a háború és a szankciós árak miatt az energiaár kulcskérdés lett, majd emlékeztetett, hogy az energiaszankciók csak a magyar választások után jöttek, és onnantól kezdve szabadultak el az energiaárak.
Beszélt arról is, hogy interkonnektorokkal összekapcsolva hat ország irányából érkezik a gáz, valamint a magas feszültségű áram is hét szomszédos országgal van összekötve, ami bizonyítja a kormánynak az energia diverzifikációért tett erőfeszítéseit. Kifejtette: az a cél, hogy minél több helyről lehessen földgázt és áramot kapni, illetve a gáztározókat is vissza tudta vásárolni az Orbán-kormány, amit még az MSZP–SZDSZ kormányzása alatt adott el a baloldal.
A visszaszerzésnek köszönhetően most 86 százalékos a töltöttség a földgáztározókban, az éves fogyasztásarányos töltöttség pedig 54 százalék, ami 26 százalékkal magasabb az európai földgáztárolók töltöttségi arányánál
– támasztotta alá számokkal az érveit az államtitkár. A kormány zöldpolitikája melletti érvként elmondta, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsőként ratifikálta a párizsi megállapodást, valamint megismételte, hogy 1990 óta 34 százalékra csökkentette a szén-dioxid-kibocsájtását, hangsúlyozva, hogy ebben a közösségi közlekedés is fontos szerepet kap, miközben fejlődött a magyar mezőgazdaság és az ipar teljesítménye.