A Polgár Judit Sakkalapítvány képességfejlesztő programjaival a nemzeti összetartozás érzését is erősítettük a gyerekekben, hiszen az egyházakhoz hasonlóan mi is azt valljuk: a fiatalokra kell építeni annak érekében, hogy a nemzeti közösségek meg tudjanak maradni, és a kultúránkat, nyelvünket meg tudjuk őrizni
– jelentette ki lapunknak Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Emlékeztetett: 2019-ben hirdették meg a külhoni magyar gyerekek évét. A részletekről elmondta: akkor Polgár Judit 2012 óta működő, a sakk logikájára épülő, Sakkjátszótér elnevezésű képességfejlesztő programját kiterjesztették a határon túli óvodákra, majd 2020-ban a Sakkpalota programot elvitték a határon túli iskolákba, idén pedig a SakkTesi mozgásfejlesztő programot juttatják el a nevelési és az oktatási intézményekbe, valamint módszertani csomagokat biztosítanak a részt vevő pedagógusoknak. – Mindháromnál igaz az, hogy a sakk logikájára építve tudjuk a gyereket bevonni a közösségi programokba, így 2019 és 2022 között elértünk összesen 294 határon túli oktatási és nevelési intézményt, a képzéseken pedig összesen 787 pedagógus vett részt – fejtette ki Potápi Árpád János. Elmondta, hogy a három képességfejlesztő programot már Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken is alkalmazzák és örömmel fogadták.
Hálózatot építeni
Kijelentette: a nemzetpolitikai államtitkárság legfontosabb feladata az, hogy ne csak a vállalkozások vagy az egyházak, hanem az oktatás területén is építsen hálózatokat. Rámutatott: a határon túli területeken nem kötelező hároméves kortól az óvodai nevelés, mint Magyarországon, ezért sok gyerek csak ötévesen kerül közösségbe.
A nemzetpolitikai államtitkárság programjai hatására azonban már a határon túli gyerekeknél is jellemző az, hogy előbb mennek óvodába, és aki magyar óvodába jár, azt általában magyar iskolába is íratják – hangsúlyozta az államtitkár.
– A komplex képességfejlesztés célja, hogy a gyermekekben kialakuljanak és megerősödjenek olyan, a mai világban és a jövőben még inkább elengedhetetlen készségek, mint a kritikus gondolkodás, a kommunikáció, az együttműködés és a kreativitás – erről már Polgár Judit, a sakktörténet legjobb női sakkozója beszélt a Magyar Nemzetnek, amikor arról kérdeztük, honnan jött a Sakkpalota ötlete. – Amikor a gyermekeim óvodás korba léptek, azt szerettem volna, hogy játékos formában ők is megtapasztalhassák a sakk pozitív hatásait – idézte fel.
Szakértők bevonásával
A Magyar Szent István-renddel is kitüntetett nemzetközi nagymester elmondta, hogy az óvodásoknak szóló Sakkjátszótér és az alsó tagozatos általános iskolásoknak kidolgozott Sakkpalota programot pedagógusok és szakértők bevonásával dolgozta ki és folyamatosan fejleszti a Polgár Judit Sakkalapítvány, amelynek legújabb módszere a SakkTesi. Kifejtette: a programokban a pedagógusok a sakk keret- és szabályrendszerét alkalmazzák az oktatói és nevelőmunka során, de a hangsúly a gyerekek komplex képességfejlesztésén van.
A Sakkpalotát, a Sakkjátszóteret és a SakkTesit használva fejlődik a gyerekek problémamegoldó és alkalmazkodóképessége, az anyanyelvi, a matematikai-logikai és a szociális képessége, illetve digitális kompetenciája – részletezte.
Ezzel párhuzamosan pedig szinte észrevétlenül, játszva megtanulják a sakk szabályait is – tette hozzá. Polgár Judit úgy fogalmazott: a SakkTesi teszi teljessé a Polgár Judit-módszert, ez a program ugyanis a mozgásos fejlesztésről szól. A mozgáskoordináció, a hatékony eligazodás és a térben való tájékozódás fejlesztését célzó gyakorlatok a gyerekek képességi szintjéhez igazodnak, de fejlesztésről, fejlődésről csak abban az esetben beszélhetünk, ha egy-egy mozgáselem vagy mozgássor kivitelezése és elsajátítása kihívást jelent számukra – emelte ki.
Az emberiség közös nyelve
A sakk az emberiség közös nyelve, amely nem ismer országhatárokat, erre utal az alapítvány jelmondata is: „A sakk összeköt minket”
– fejtette ki a sakknagymester arra a kérdésre válaszolva, miért terjeszthetők ki a programok a határon túli magyar iskolákra is. Hangsúlyozta: a gondolkodást, a döntéshozatali képességet, a felelősségvállalást, a stratégiai gondolkodást és a térbeli tájékozódást is fejlesztő, a sakkra épülő edukációs programok által elérhető eredmények az oktatási rendszereken túlmutató célok. Beszélt arról is, hogy Kínában 2017 óta alkalmazzák a Polgár Judit Sakkalapítvány módszereit, 2018-ban pedig a Sakkjátszótér könyvsorozat is megjelent a távol-keleti országban. Az érdeklődés ugyanakkor folyamatos, rendszeresen érkeznek megkeresések a világ különféle országaiból, mert egyre többen ismerik fel a sakkban rejlő edukációs és képességfejlesztési lehetőségeket – emelte ki Polgár Judit.
Borítókép: A sakk segít fejleszteni a gyerek képességeit (Fotó:Polgár Judit Sakk Alapítvány)
