A Polgár Judit Sakkalapítvány képességfejlesztő programjaival a nemzeti összetartozás érzését is erősítettük a gyerekekben, hiszen az egyházakhoz hasonlóan mi is azt valljuk: a fiatalokra kell építeni annak érekében, hogy a nemzeti közösségek meg tudjanak maradni, és a kultúránkat, nyelvünket meg tudjuk őrizni
– jelentette ki lapunknak Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Emlékeztetett: 2019-ben hirdették meg a külhoni magyar gyerekek évét. A részletekről elmondta: akkor Polgár Judit 2012 óta működő, a sakk logikájára épülő, Sakkjátszótér elnevezésű képességfejlesztő programját kiterjesztették a határon túli óvodákra, majd 2020-ban a Sakkpalota programot elvitték a határon túli iskolákba, idén pedig a SakkTesi mozgásfejlesztő programot juttatják el a nevelési és az oktatási intézményekbe, valamint módszertani csomagokat biztosítanak a részt vevő pedagógusoknak. – Mindháromnál igaz az, hogy a sakk logikájára építve tudjuk a gyereket bevonni a közösségi programokba, így 2019 és 2022 között elértünk összesen 294 határon túli oktatási és nevelési intézményt, a képzéseken pedig összesen 787 pedagógus vett részt – fejtette ki Potápi Árpád János. Elmondta, hogy a három képességfejlesztő programot már Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken is alkalmazzák és örömmel fogadták.
Hálózatot építeni
Kijelentette: a nemzetpolitikai államtitkárság legfontosabb feladata az, hogy ne csak a vállalkozások vagy az egyházak, hanem az oktatás területén is építsen hálózatokat. Rámutatott: a határon túli területeken nem kötelező hároméves kortól az óvodai nevelés, mint Magyarországon, ezért sok gyerek csak ötévesen kerül közösségbe.
A nemzetpolitikai államtitkárság programjai hatására azonban már a határon túli gyerekeknél is jellemző az, hogy előbb mennek óvodába, és aki magyar óvodába jár, azt általában magyar iskolába is íratják – hangsúlyozta az államtitkár.
– A komplex képességfejlesztés célja, hogy a gyermekekben kialakuljanak és megerősödjenek olyan, a mai világban és a jövőben még inkább elengedhetetlen készségek, mint a kritikus gondolkodás, a kommunikáció, az együttműködés és a kreativitás – erről már Polgár Judit, a sakktörténet legjobb női sakkozója beszélt a Magyar Nemzetnek, amikor arról kérdeztük, honnan jött a Sakkpalota ötlete. – Amikor a gyermekeim óvodás korba léptek, azt szerettem volna, hogy játékos formában ők is megtapasztalhassák a sakk pozitív hatásait – idézte fel.