Fiatalítás a Magyar Honvédségnél

Bátor, innovatív, fiatal honvédségre van szükség – jelentette ki a honvédelmi miniszter tegnapi évértékelő értekezletén a Bálnában. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Magyar Nemzetnek adott interjúban leszögezte: ahhoz, hogy modern, high-tech hadereje legyen Magyarországnak, elengedhetetlen a Magyar Honvédség parancsnokságainál, alakulatainál, a Honvédelmi Minisztériumban, a felső és középvezetésben egy új, a fiatalokra jellemzően dinamikus, fizikailag, szakmailag és erkölcsileg is példaértékű vezetői kultúra kialakítása. A miniszer szerint a háború, a migráció és a mostani bizonytalanság figyelmeztet, hogy semmi sem magától értetődő, a hétköznapok biztonsága sem. Nem elég az eddigi védelmi szint, a lehető legerősebb honvédség kell eszközökben és állományban is. A veszélyek korában Magyarország biztonsága az első, és ehhez fiatal, modern honvédség kell.

Fotó: Andras Eberling

– Az új kormány megalakulása óta jelentősen felgyorsultak az események a honvédség háza táján. Hol tart most a haderőfejlesztés?
– Az évek óta zajló, időben elkezdett, a gazdasági fejlődés megalapozta honvédelmi és haderőfejlesztési program lépéseit a szomszédunkban dúló háború felerősítette, felgyorsította. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy modern, jól felszerelt haderőre van szükség, napjainkban talán jobban, mint valaha. 

A veszélyek korában a magyar kormány számára a legfontosabb a magyar emberek biztonsága. Ezt a májusi miniszteri kinevezésem óta született számos döntés is bizonyítja. 

Először is, létrejött a honvédelmi alap, ami az anyagi hátteret biztosítja. Régóta húzódott az illetmények rendezése, ezt is végrehajtottuk, méltó juttatást adtunk katonáink kezébe. A haza megvédéséhez azonban a kézbe fegyver is kell, megfelelő, modern egyéni felszerelés, ezek beszerzése szintén elindult. A korábban széttartó beszerzési folyamatot rendszerbe foglaltuk, csakúgy, mint a védelmi ipart felügyelő N7 Holding Zrt.-t. A háború nyomán nyáron elrendeltem a készenlétfokozást, több gyakorlat, kevesebb békeművelet van a honvédek napirendjén – ennek a folyamatnak része az is, hogy a déli határon hét év után átadtuk a határvédelmi feladatainkat az újonnan megalakult határvadászoknak. A Magyar Honvédséget az elmúlt években nagymértékben fejlesztettük az eszközeiben, a legmodernebb harci eszközöket szereztük be, sokat tettünk a katonáink anyagi megbecsüléséért, most újabb szintet lépünk, tudatos fiatalítással teszünk a biztonságért.

– Milyen változások történtek a Magyar Honvédségben szervezeti szinten?
– Elindult a belső átalakítási folyamatunk is, amivel a honvédséget szervezeti szinten is meg tudjuk újítani, hogy végre frissebb, modernebb, korunk kihívásaira megfelelően válaszolni tudó hadereje legyen Magyarországnak. 

Az átszervezés egyik jele a vezérkar visszahozása, a korábbi szemlélőségek helyett pedig parancsnokságok jelzik, hogy aktívabb munkát várunk el katonáinktól – ahogy ezt az elnevezések is híven tükrözik.

Rendeztük végre a hadrendi számok és alakulatnevek korábbi, helytelen használatát, ezáltal sikerült a hagyományokat megőrző, méltó keretet adni a katonai szolgálatnak. Most, a következő lépéssel a tartalom, azaz a szolgálati kultúra változtatása, a haderő megfiatalítása következik, és bátran mondhatom, hogy ezzel korszakhatárhoz érkeztünk. Ezt a következő szintet jelzi a kedden megjelent rendelet is.

A fiatalítás a magyar nemzet és haderő előnyére válik. Fotó: Czeglédi Zsolt

– A rendelet szerint a 45. életévüket betöltött és legalább 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező katonák szolgálati viszonya megszűnik. Miben szolgálja ez a haderő megújulását?
– A haderőfejlesztés során számos modern, XXI. századi technológiát képviselő eszköz érkezik Magyarországra, ezeket folyamatosan be is mutatjuk a nyilvánosságnak. Az már sokszor kívülről is látszik, hogy ezek az eszközök egy másik generációt képviselnek. Rendszerbe állításuk, a hozzájuk kapcsolódó szakmai kiképzések, gyakorlatok megszervezése és lefolytatása dinamikus, fiatal vezetőket igényel. Ugyanígy a védelmi ipari fejlesztések, az innováció is olyan szinten tart ma a világban, ami a fiatalok technikai tudását és képességeit igényli, és modern felfogás szükséges a mai fegyveres konfliktusok és háborúk során használt harceljárások hadműveleti és harcászati szintű átvételéhez és azok készségszintű begyakorlásához is a hadsereg minden szintjén. 

Annak érdekében, hogy egy ilyen modern, high-tech haderőt építsünk, elengedhetetlennek tartjuk, hogy a Magyar Honvédség parancsnokságainál, annak alakulatainál, a Honvédelmi Minisztériumban és általában mindenhol, ahol katonák szolgálnak a felső és középvezetésben, egy új, a fiatalokra jellemzően dinamikus, fizikailag, szakmailag és erkölcsileg is példaértékű vezetői kultúrára törekedjünk. 

Nemzetközi tapasztalattal, nyelvtudással rendelkező vezetőkre van szükség az állomány minden szegmensében. Ennek eléréséhez pedig most meg kell nyitni az utat a szolgálatban tisztességgel helytállt idősebb állomány előtt egy méltó és méltányos juttatási formával a szolgálatból történő kiválásra, és a helyükre fiatal vezetőket kell helyezni.

– Miért most kellett az új szolgálati juttatási formát bevezetni?
– A szomszédban dúló, a XX. század háborúit idéző konfliktus miatt, aminek nem látjuk a végét, és a déli határainkon szervezett, agresszív migrációs nyomás miatt megromlott helyzet miatt a magyar társadalom és a politikai vezetés figyelme is a biztonság kérdése felé fordult. 

Gondoljunk csak arra, hogy a köztársasági elnök asszony nagy elhivatottsággal és rendszerességgel foglalkozik a honvédelem kérdéseivel, a miniszterelnök is katonai irodát állított fel, ami a kormányfői munkát segíti a haza fegyveres védelmének ügyeiben. 

Most kell fiatalítani, most kell megnyitni az utat azon idősebb tisztek előtt, akik egyébként kiválóan szolgálták eddig hazájukat, és még nyitva áll előttük a civil munkaerőpiac, amihez méltányos segítséget nyújt a honvédelmi szolgálati juttatás intézménye.

– Mi történik most azokkal, akikre a kormányrendelet vonatkozik?
– Azok számára, akiknél a feltételek érvényesülnek, azaz betöltötték 45. életévüket, és legalább 25 év tényleges szolgálati viszony után most megszűnik a szolgálati viszonyuk, elismerve a honvédelem ügye iránti elhivatottságukat, áldozatvállalásukat és az ország érdekében tett erőfeszítéseiket, új juttatási formaként bevezettük a honvédelmi szolgálati juttatást, ami megilleti őket a nyugdíjkorhatár eléréséig, abban az esetben is, ha közben munkát vállalnak. A juttatás alapja az utolsó illetmény hetven százaléka. Egy 55 éves katonatiszt például, akinek a jelenlegi illetménye havi bruttó egymillió-egyszázezer forint, havi bruttó 616 ezer forintot kap a honvédelmi szolgálati juttatás jogcímén. A jogosultság megállapítását minden esetben miniszteri döntésnek kell megelőznie.

Gidrán harcjármű. Egyre több korszerű eszköz áll katonáink rendelkezésére. Fotó: Honvédelem.hu

– A több évtizedes munka alatt sok tapasztalat is felhalmozódott, nem fog ez hiányozni a honvédségnél?
– Természetesen a tudás és a tapasztalat fontosságát semmilyen modern eszköz nem tudja kiváltani, hiszen az eszköz sem ér semmit az azt működtető katona nélkül. A személyi döntéseket körültekintően, munkatársaim segítségével – sok esetben egyéni mérlegeléssel – hozzuk meg, különös tekintettel arra, hogy az érintett szervezetek működése mindenkor biztosított legyen és az évtizedek alatt felhalmozott tudás és tapasztalat minden esetben megmaradjon a szervezetekben. 

Meggyőződésem, hogy ez a fiatalítás a magyar nemzet és a haderő érdeke, és előnyére válik. Egy modernebb, ütőképes honvédség biztonságosabb Magyarországot jelent. Az ajánlat pedig, amelyet a szolgálatból kiválók számára a magyar állam most tesz, méltányos és megbecsülést nyújt az érintetteknek. 

Ezúton is köszönöm mindazok hazafias, magas színvonalú és elkötelezett szolgálatát, akik most kiválnak, a fiatalokat pedig, akik most karrierjük során egyedi, kimagasló lehetőséghez jutnak azzal, hogy számos parancsnoki helyet elfoglalhatnak, arra buzdítom, hogy minden energiájukat és tettvágyukat a haza biztonságának áldozzák!

Borítókép: A miniszter hangsúlyozta: a mostani lépéssel a „tartalom”, a szolgálati kultúra változtatása következik, utat nyitva az új generációnak (Fotó: Éberling András)