Gulyás Gergely: Kiterjeszthető a visegrádi országok együttműködése

A visegrádi négyek együttműködéséről és annak kiterjeszthetőségéről, valamint egy közös európai haderő létrehozásáról beszélt Gulyás Gergely miniszter egy felvidéki portálnak adott interjúban. A tárcavezető kitért a Brüsszellel való vitákra is, de szó esett a magyar nyelv és kultúra gazdagságáról, továbbá elárulta, ki a kedvenc költője.

Budapest, 2023. január 20. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter beszédet mond a Civil Közösségi Szolgáltató Központ címek átadásán a Károlyi-Csekonics-palotában 2023. január 20-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

– A magyar egy rendkívüli kulturális teljesítményekkel rendelkező nemzet – nyilatkozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a dunaszerdahelyi Ma7 portálnak adott videóinterjúban. A beszélgetés elején költészetről esett szó, melyről a miniszter elmondta: az ő kedvenc költője Arany János, mert a magyar nyelv gazdagságának kifejezésére az irodalomban ennyire talán senki nem volt képes. Hangsúlyozta, a magyar nyelv páratlan és egyedülálló, valamint a legfontosabb hozzájárulás a magyar kultúra gazdagságához. Úgy fogalmazott, ha magyarul többen beszélnének, akkor a Magyarországról szóló viták objektívebbek lehetnének, bár 

nincs okunk feltételezni, hogy azok, akik ezekben a vitákban velünk szemben állva vesznek részt, törekszenek az objektivitásra.

Arra a kérdésre, hogy hol van Magyarország helye Európában, a miniszter elmondta: ha politikai formációkat határozunk meg, akkor ott van, ahol tagok vagyunk. Szerinte a csalódások ellenére sincs ma az Európai Uniónál (EU) jobb alternatíva, de a magyar társadalom értékfelfogásával rokon társadalmak Közép-Európában találhatók a kommunizmusban sokat szenvedett országok között. Hozzátette, 

nagy híve a visegrádi országok együttműködésének, amit akár még ki is lehetne terjeszteni.

A Budapest és Brüsszel közti vitákról szólva Gulyás Gergely kijelentette: Brüsszel a jogállam alapelveit régóta feladta, nehéz rendezni a vitatott kérdéseket, mert Brüsszel 

hatalmi alapon próbál meg a tagállamoknak, különösen a kisebb vagy közepes méretű tagállamoknak – Magyarország az utóbbi kategóriába tartozik – utasításokat adni.

Ezt nevezte a legnagyobb veszélynek az EU-ra nézve, mert ha a szerződésekhez nem tartja magát az a bizottság, ami azoknak az őre lenne, akkor az akár helyrehozhatatlan károkat is okozhat az unióban. Úgy fogalmazott: a nemzeti sokszínűség mindig is Európa erényei közé tartozott, még akkor is, ha emiatt ilyen nagy társadalmi különbségek nem voltak néhány évtizeddel ezelőtt. – Nyugat-Európa meghaladott minden hagyományos, a társadalmat összefűző értéket, amelyre Európa hosszú időn keresztül épült – fűzte hozzá.

Bajnak nevezte, hogy a nyugati országok úgy gondolják, beleszólhatnak más társadalmak életébe és az érdekérvényesítés lehetőségeként tekintenek az uniós intézményekre. 

A tárcavezető szerint nem kívánatos forgatókönyv, hogy sikerrel járjon a ma Nyugat-Európát jellemző uniformizálásra való törekvés. – Az arany középút az, hogy Európát intézményileg egyben kell tartani a különbözőségek elfogadása mellett – vélekedett. Kiemelte: a legnagyobb baj, hogy Brüsszelben sokat beszélnek toleranciáról, de intoleránsak, nem képesek a sajátjuktól eltérő társadalmi fejlődést elfogadni még akkor sem, ha ők tértek el a gyökerektől. 

Úgy gondolta, egy egységes belső piac működhet eredményesen akkor is, ha a társadalmak nagyban különböznek egymástól. 

– Legyünk büszkék arra, hogy azt az utat a társadalomfejlődésben nem követik a nemzeteink, amit Nyugat-Európa saját maga számára kijelölt – mondta. Gulyás Gergely szerint a Nyugat erről az útról már nem tud letérni.

Az európai föderációs törekvések kapcsán azt állította, hogy a birodalmi törekvések általában nem jártak sikerrel, viszont nagyon sok szenvedést hoztak, és Európa alapértéke, hogy sokszínű nemzetek alkotják. Brüsszel azon igyekszik, hogyan lehet szerződésmódosítás nélkül újraérzelmezni a korábban egyértelmű dokumentumokat – fűzte hozzá. 

Egy lopakodó szerződésmódosításnak vagyunk nap mint nap a tanúi és elszenvedői

– fogalmazott.

A miniszter elképzelhetőnek tartotta a közös európai hadsereget, ami nem a saját haderő felszámolását és „egy közös hadsereg” létrehozását jelenti. 

– Európa gazdaságilag még mindig nagyhatalom, de ez katonailag nem igaz. A katonai gyengeség egyik oka a NATO, ami az Egyesült Államok meghatározó jelenlétét jelenti Európában, a másik ok pedig az, hogy Európa nem volt képes a nemzeti hadseregek meg nem szüntetésével járó közös haderő létrehozására – hangsúlyozta. Hozzátette, az európai hadsereg egyes konfliktusokba akár be is avatkozhatna – bár semmiféleképpen sem az orosz–ukrán háborúba –, vagy lehetne olyan tényező, ami mögött katonai hatalom is áll. – Fontos Európa akcióképessége, de ennek nem szabad a nemzeti hadsereget felváltania – zárta gondolatait a témában Gulyás Gergely.

A Magyarország EU-s jövőjét firtató kérdésre a miniszter optimizmusának adott hangot a magyar társadalom erős ellenálló képességére hivatkozva.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Civil Közösségi Szolgáltató Központ címek átadásán a Károlyi–Csekonics-palotában 2023. január 20-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)