Az, hogy mennyi embert sújt az iskolai stressz, nagymértékben függ a közösségtől, az oktatási formától, de a jelenség a személyiséggel, valamint az ahhoz kapcsolódó megküzdési formákkal is összefüggésbe hozható
– mondta lapunk megkeresésére Hal Melinda pszichológus. A Matthias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója kitért rá: a teljesítményszorongás az általános iskolában életkori sajátosság, ekkor a gyermekek saját kompetenciájuk felismerésére és kiteljesítésére tesznek kísérletet. Általában nehéz az iskolai környezetben megfelelni, végigülni a tanórát, szabályok összetett rendszerében helytállni és a szülők vélt vagy valós elvárásait teljesíteni – hívja fel a figyelmet a szakértő, aki szerint szót kell ejtenünk a „school bullying” jelenségéről is, amely évente legalább minden második iskolás korú gyermeket érinti. – Véleményem szerint igen nehéz az év nagy részében jól teljesíteni, napról napra. Több esetben hallani, hogy a gyermek még este is tanul vagy a házi feladat felett görnyed, ezek a tényezők biztosan nem hatékonyak. A pedagógiai módszerek sokat fejlődtek, azonban az iskolai stressz a tanárokat is érinti, ahogyan a szülők sem mentesülnek alóla – fejtette ki Hal Melinda.
A pszichológus emlékeztetett, hogy a tanulás ma már más, ahogyan a teljesítményfelfogás is. Mint mondta, a digitalizáció egyrészt könnyebbséget hoz: a világ legnagyobb könyvtára van a zsebünkben okoseszközeinken keresztül. A digitális eszközök biztonságos használata ugyanakkor új kihívás elé állítja a szereplőket. Hal Melinda szerint sok szempontból nehezebb ma tanulni, vagy inkább nehéz megtalálni, hogy mit kell megtanulni a sikeres élethez. A digitalizáció hozott magával idegrendszeri változásokat, a gyermekek mentális egészségének romlását, amely összefüggésbe hozható a képernyő előtt töltött idővel, a szociális-érzelmi készségek fejletlenségével, a mozgásszegény életmóddal vagy a helytelen táplálkozással – a teljesség igénye nélkül. A szorongásos- és hangulatzavarok a 18 év alatti korosztályban nagy arányban jelentkeznek, sajnos ezzel összefüggésben magasabb az öngyilkosságok száma is. Az utóbbi évtizedben ebben a generációban nem tudtunk áttörést elérni ebben a tekintetben – érdekes módon a felsőbb korosztályban viszont igen – magyarázta a szakértő. – Ez számomra azt jelzi, hogy a fiatalokat segíteni kell többek között az iskolai stressz csökkentésében, a zaklatás visszaszorításában. A változásokra mihamarabb reagálnia kell az oktatási rendszereknek, a nevelés- és családtudománynak, de még az üzleti világnak is – hangsúlyozta a pszichológus.
Aki megtalálja az egyensúly fenntartásának módjait, annak sikerül elérnie vágyott céljait – hangsúlyozta Hal Melinda. – A lelki fejlődést, az önismeretet nagymértékben javaslom, az egyetemistáknak már számos lehetőségük van erre nagykorúként, a szakemberek ugyanakkor kiskorúak számára is keresnek megfelelő ellátást – fejtette ki. A kiegyensúlyozott élet elengedhetetlen, ezt azonban – hívta fel a figyelmet – nem lehet „tűzoltásszerűen” megvalósítani. – Életmódváltással, tudatos tervezéssel sokat segíthetünk. Elménket tréningezhetjük a stresszes eseményekre, hogy a nehéz pillanatban ne öntsön el minket a szorongás – fejtette ki.
Akik nem tudják megfelelően kezelni az egyetemmel, iskolával járó stresszt, azoknak Hal Melinda azt tanácsolja, forduljanak szakemberhez: akár mentálhigiénés gondozóhoz, pszichológushoz vagy pszichiáterhez. Érdemes lehet a 110 egészségfejlesztési iroda egyikéhez fordulni, a lelki segítő vonalakat hívni, de egy tanár, egy családtag, a kortárs barátok is sokszor nyújthatnak segítséget – mutatott rá a szakértő.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
