A postások ma kezdik el kézbesíteni a februári és a 13. havi nyugdíjat, a bankszámlákra pénteken, február 10-én utalják el az összeget. A nyugdíj összegét januártól 15 százalékkal emelte meg a kormány, egy átlagnyugdíjas így 416 ezer forintnyi ellátásra számíthat az év legrövidebb hónapjában – tájékoztatott egy Facebook-posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter.
Ebben az évben már másodszor kapnak teljes 13. havi juttatást az idősek, miután az Orbán-kormány döntött ennek visszaépítéséről.
Mikortól van újra 13. havi nyugdíj?
Emlékezetes, a 13. havi nyugdíjat – a megszorítások időszakában – 2009-ben törölték el. A döntést még a Gyurcsány-kormány hozta meg, majd a Bajnai Gordon által vezetett kabinet idején hajtották végre. Az elvett juttatás visszaépítéséről 2020-ban döntött a jobboldali kormány. Az eredeti terv szerint négy év alatt pótolták volna vissza a kieső összeget, a 2021-es év jó gazdasági teljesítményének is köszönhetően azonban már tavaly a teljes havi összeget kapták kézhez az érintettek.
Az átlagnyugdíj összege egyébként 2010 óta több mint a duplájára nőtt.
Tizenhárom éve a KSH összesítése szerint átlagosan 98 800 forint volt a juttatás összege, ez ebben az évben immáron 200 ezer forint fölé nőtt, köszönhetően a tavaly novemberi és a januári emeléseknek.
Az átlagbér növekedése Magyarországon 2010 óta
Nem növekedhetnének azonban a nyugdíjak, ha nem növekednének a bérek is. Míg a bruttó átlagkereset 2010-ben 202 600 forint volt, 2022-ben minden jel szerint ez 500 ezer forint fölé növekedett. A KSH-hoz egyelőre csak a január és november közötti számok érkeztek be, ez alapján 509 700 forint volt a bruttó átlagbér a múlt évben, de a tendencia szerint a decemberi utalások még emelni fogják ezt az összeget. Ez azt jelenti, hogy két és félszeresére emelkedett az átlagkereset 13 év alatt. A Fidesz programjának sarkalatos pontja volt 2010-ben, hogy egymillió új munkahelyet hoznak létre tíz év alatt, ez pedig gyakorlatilag mostanra sikerült is. Míg 2010-ben 3,7 millió ember dolgozott Magyarországon, addig 2022-ben már 4,7 millió. Orbán Viktor miniszterelnök kedvelt bon-mot-ja is erre utal:
Ha munka van, minden van.
Ezt egyébként nem az egymillió új munkahely megteremtése után kezdte el hangsúlyozni a kormányfő, már 2006-ban a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként is ezt hangoztatta.
Az átlagkereset 2010 előtt egyébként nem növekedett ilyen dinamikusan, 2002 és 2010 között összesen 80 ezer forinttal emelkedtek a bruttó átlagbérek, 122 ezer forintról 202 ezerre.
A jobboldal emeli a minimálbért
A magyarországi politika specialitása, hogy a jobboldali kormányok idején általában emelik a minimálbért, amely eredendően egy baloldali politikai vívmány.
A legkevesebb adható bér növelése a többi jövedelmet is felhajtja, emellett a legszegényebbeknek is segítséget jelent.
A bruttó minimálbér 2023-ban 232 000 forint, míg 2010-ben még csak 73 500 forint volt. A garantált bérminimum havi összege pedig 89 500 forintról 296 400 forintra emelkedett ugyanezen időszak alatt. Ez mindkét összeg esetén több mint háromszoros növekedést jelent 13 év alatt, erre korábban nem volt példa. A bruttó minimálbér például 2002 és 2010 között 50 ezer forintról emelkedett 73 500 forintig. A minimálbér és a garantált bérminimum számos családtámogatás összegét is növeli, így például a gyed maximális összegét és a gyodot is.
Felszámolná a Momentum a munkaalapú társadalmat
Mindennek üzent hadat a hétvégén a Momentumba visszatérő Donáth Anna. Az EP-képviselő nagyívűnek szánt beszédében azt mondta: a munkaalapú gazdaság megbukott, mert hiába lettek új munkahelyek, a fizetés nagyon alacsony. Azt elismerte, hogy a kormány sikeresen végrehajtotta 2010-ben meghirdetett programját. – Persze munka van, csak a munka megbecsülése nincs. Fizetés nincs. Megélhetés nincs. A magyar ember sokat dolgozik, de keveset keres. Ez lett a munkaalapú gazdaságuk eredménye – bonyolódott sajátos fejtegetésbe Donáth Anna. A momentumos politikus szerint úgynevezett „emberalapú gazdaságra” kellene cserélni a mostani munkaalapút, melyben az embert állítják a középpontba. Konkrétumként a képviselő azt említette, hogy a tanároknak sokkal magasabb bért (társadalmi szinten is az egyik legmagasabbat) adnának. – Az új gazdaságban mindenkit magunkkal kell vinnünk, és mindenkinek helyet kell találnunk – vetítette előre a segélyezés újbóli kiterjesztését Donáth Anna.
Az ellenzék terveiből jól látszik, hogy a 2010 előtti világot hoznák vissza. A fent említett példák is azt mutatják, hogy akkoriban a munkabérek növekedése lelassult, de a segélyezést kiterjesztették. A munkahelyek létrehozását az akkori balliberális kormányzatok nem ösztönözték a jelenlegihez fogható mértékben, sokan inkább különböző ellátásokat vettek fel az államtól, becslések szerint 2009-ben csaknem 800 ezer nyugdíjas volt például Magyarországon, és egymillió fővel kevesebben dolgoztak akkor, mint most.
Borítókép: Soha nem látott mértékben nőttek a juttatások 2010 óta. A Momentum ennek ellenére állítja, hogy megbukott az ezt elősegítő koncepció (Fotó: Shutterstock)
