Érzékenyen érintette a tragédia Törökországot, mert magas az infláció és májusban választások jönnek – mondta Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Batthyány Lajos Alapítvány és a Migrációkutató Intézet Élet és halál a romokon – mentés Törökországban című közös rendezvényén. A kutató kijelentette, a török kormány mindent megtett a mentésért, amíg az ellenzéki sajtóban a fosztogatásokról és későn érkező segítségekről beszéltek.
Hozzátette, 74 ezer épület nem megfelelően épült meg, a török kormány pedig 2018-ban adott amnesztiát ezek lebontására. Ez a döntés a földrengés következtében most politikai csaták témájává vált – világított rá.
Szíriával kapcsolatban azt állította, a kormány által ellenőrzött területekről szűrten érkeznek információk, a közösségi média is öncenzúra alá van vetve. Kitért arra is, hogy Szíriában 2006 óta szárazság van, Aleppóba több mint egy millió ember áramlott be, valamint egy másik négymilliós tartományban 1,7 millió ember törmelékekből összehordott épületekben lakik, de innen nem érkeztek adatok a földrengés utáni helyzetről. Hangsúlyozta, Szíriát még rosszabb időpontban érte a katasztrófa, és Törökországnak az a célja, hogy minél több segély maradjon náluk, így kevesebb jut Szíriába. Kifejtette, a szíriai kormányerőket is rosszkor érintette a tragédia, mert az országnak alacsony a költségvetése, az ország üzemanyag-szükségletének harmadára van pénz.
Kiemelte, a katasztrófa nem változtatta meg a politikai irányokat a térségben, de felgyorsította a jelenleg zajló folyamatokat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Törökországban az ellenzék támogatja a 3,6 millió szíriai menekült hazatérését, amivel a lakosság 60 százaléka is egyetért.
Bakai Kristóf Péter, a Budapesti Önkéntes Mentőszervezet elnöke arról beszélt, hogy Törökország nemzetközi támogatást kért, és a Katolikus Karitász segítségével 24 órával a földrengés után már el tudtak indulni. Hozzátette, a budapesti török nagykövetség nagyon együttműködő volt az önkéntesek kijuttatásában, az ankarai magyar nagykövetség is támogatta őket, gyakorlatias segítséget kaptak. Elmondta, az előző évek munkája beérett, egy jó csapat ment ki és egy még jobb csapat érkezett vissza.
Denis Levshov önkéntes elmondta, hogy önellátónak kellett lenniük. Hasznosnak bizonyult, hogy volt három terepjárójuk, amikkel Magyarországról autóztak ki.
Nyeste András önkéntes megosztotta azt a tapasztalatát, hogy „ésszel és megfontoltan” kellett dolgozniuk, és azt is, hogy az építkezés miatti problémáknak köszönhetően sokakat álmukban, a saját ágyukban ért a halál. Mint mondta, a két földrengéstől nagyjából az emberek kétharmada vált hajléktalanná.
Csepregi Annamária önkéntes és kutyája, Nova is a meghívottak között volt. Mint elmondta: a mentés során már az első napon szereztek a kutyák kisebb sérüléseket, amiket gyorsan és sikeresen lekezeltek, hogy az ebek tovább tudjanak dolgozni.
Borítókép: A Batthyány Lajos Alapítvány és a Migrációkutató Intézet Élet és halál a romokon – mentés Törökországban című közös rendezvényének vendégei (Fotó: Teknős Miklós)
