Gyorshajtás miatt van a legtöbb közlekedési baleset

Némileg több személyi sérüléssel járó közúti baleset történt tavaly Magyarországon, mint egy, illetve két évvel korábban, derül ki az előzetes rendőri adatokból. (Végleges statisztika a KSH adatainak a hivatalossá válásával lesz várhatóan májusban.) 

Az előzetes adatok szerint tavaly összesen 14 636 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt a hazai közutakon, 2,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban, illetve 6,2 százalékkal több, mint 2020-ban (2021-ben 14 233, 2020-ban pedig 13 778 balesetet regisztráltak).

Az előzetes rendőri statisztika számai beszédesek

A személyi sérüléssel járó balesetek száma a fővárosban, valamint 13 vármegyében mutat növekedést. A balesetek száma leginkább a következő vármegyékben nőtt: Zalában (15,6 százalékkal), Vasban (12,6 százalékkal) és Győr-Moson-Sopronban (12,3 százalékkal). Csökkenő a tendencia hat vármegyében, melyek közül a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei adatok voltak a legjobbak, ott 9,5 százalékos a csökkenés (az elmúlt két évben is ebben a vármegyében történt a legkedvezőbb változás).

Az elmúlt évben 522-en haltak meg a közutakon, 2021-ben 544-en, 2020-ban 460-an. Nőtt a könnyű és súlyos sérüléssel járó balesetek száma, előbbinél 5,8 százalékos a növekedés (9250 helyett 9786). Tavaly 4965 ilyen baleset járt súlyos sérülésekkel (2021-ben 4596, míg 2020-ban 4655 eset).

A személyi sérüléssel járó balesetek oka elsősorban az abszolút és relatív gyorshajtás (4146 eset, az összes baleset 28 százaléka). Ezt követi az elsőbbség meg nem adása (3802 eset, 26 százalék), a kanyarodás szabályainak megszegése (2249 eset, 15 százalék). Csaknem félezer balesetet okozott, hogy nem tartották be az előzés szabályait (490 baleset, három százalék). A balesetek gyakori okai közé tartozik a követési távolság meg nem tartása (1125 baleset, nyolc százalék és a figyelmetlenség (904 baleset, hat százalék). A gyalogos hibájára tavaly 671 baleset volt visszavezethető, amely az összes személysérüléses közúti baleset mintegy öt százaléka. Műszaki hiba miatt tavaly mindössze 62 baleset történt (2021-ben 56).

Az elsőbbségi jog meg nem adása, a kanyarodási szabályok megszegése, a követési távolság meg nem tartása, valamint a gyalogos hibája miatt bekövetkező balesetek leginkább lakott területen jellemzők. 

Ezekben a kategóriákban tavaly is Budapesten regisztrálták a legtöbb balesetet. A szabálytalan előzésre, valamint a figyelmetlenségre visszavezethető balesetek gyakorisága vidéken a nagyobb. Hazánk legnagyobb területű, lakosságú és közúti forgalmú megyéjében, Pest vármegyében okozták ezek miatt a legtöbb balesetet 2022-ben (valamint 2020-ban és 2021-ben is).

Évek óta csökken az ittasan elkövetett, személyi sérüléssel járó balesetek száma. Tavaly 1171-en okoztak így balesetet, a megelőző évben 1224-en. A hazai baleseti statisztikai adatgyűjtés kezdete óta a 2022-es év volt ebből a szempontból a legkedvezőbb. 

Tizenhárom vármegyében csökkent az ittasan elkövetett balesetek száma: 40 százalék körüli a javulás Fejér és Komárom-Esztergom vármegyékben, ugyanakkor a fővárosban és hat vármegyében az előző évinél több ittas vezetésből adódó balesetet regisztráltak, a legnagyobb mértékű éves növekedés Tolna megyében figyelhető meg (50 százalék). Az ittas balesetek aránya jóval az országos átlag felett volt Bács-Kiskun és Tolna (13-13 százalék), valamint Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben (12-12 százalék). Ez az arány a fővárosban, valamint Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyében volt a legalacsonyabb. Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses baleseten belüli aránya 2022-ben nyolc százalékra csökkent (az egy évvel azelőtti 8,6 százalékról, valamint a 2020. évi 9,9 százalékról).

Borítókép: Összeroncsolódott személyautó az M44-es autóút Kecskemét felé vezető oldalán, Cserkeszőlő térségében 2022. július 28-án (Fotó: MTI/Donka Ferenc)