Jogi úton küzdenének a Horn Gyula sétány ellen

Jogi, erkölcsi és ízlésbeli aggályokat is felvet a Horn Gyuláról elnevezett sétány – mondta a Magyar Nemzetnek Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke. Szerinte Wittner Mária ’56-os szabadságharcos végakarata is arra kötelez, hogy ne legyen a volt pufajkás politikus nevét viselő közterület. Kifejtette: a törvény az elnevezést ellenzők oldalán áll, és végig kell vinni az eltörlésért folytatott küzdelmet.

20220610 Budapest Horn Gyula szobor Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Törvénysértést követ el a főváros és a XIII. kerület a Horn Gyula sétányról hozott határozatával amellett, hogy az erkölcsöt és a jó ízlést is sérti – nyilatkozta lapunknak Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének (MPK) elnöke. Felidézte, hogy az ő egyesületük volt talán az első, amelyik tiltakozott a Horn Gyula sétány ellen, és tiltakozó közleményüket még Wittner Máriával közösen írták 2022 júliusában.  

Ebben jelezték, hogy ez egy tiltott önkényuralmi elnevezés, mivel Horn Gyula a kommunista diktatúra idején közhivatalt viselt, illetve az ’56-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtásában is szerepet vállalt karhatalmistaként. Tehát mint az elnyomó gépezet része, minden kétséget kizáróan részt vett a kommunista diktatúra kiépítésében, illetve fenntartásában, és soha nem kért bocsánatot 

– mutatott rá az elnök. Kiemelte, hogy alapvetően tévesnek tartja, amikor egyes baloldali véleményformálók és politikusok próbálják az egykori pufajkás rendszerváltás utáni szerepét méltatni. A közterület azért nem viselheti a nevét, mert a kommunista diktatúra szereplője volt – szögezte le. Emlékeztetett, Wittner Mária politikai végrendeletének is része, hogy a Horn Gyula sétány elnevezést töröljék el.

Hetzmann Róbert szerint nem kérdés, hogy ezt az állapotot fel kell számolni, és ha az érintett felek nem teszik meg, akkor jogi úton kell érvényt szerezni. Mint tudatta, 

nem ez lesz az első eset Magyarországon, amikor ilyen ügyben egy törvényes ítélet végrehajtását ki kell kényszeríteni, ugyanis Nyírbátor esetében már a Kúria ítélete kötelezte az önkormányzatot közterület átnevezésére, amelyet a kormányhivatal hajtott végre.

Kifejezte, jogi szempontból nem elfogadható Schiffer András ügyvéd álláspontja, amely szerint Hornnak jár a közterületi elnevezés a demokratikus úton történő megválasztása miatt. 

A jogszabály semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arról, hogy aki így nyer választást, annak neve használható akkor is, ha diktatúra fenntartója volt. 

Közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett – érvelt az MPK elnöke. Hozzáfűzte: az MTA állásfoglalása volt a perdöntő, amikor kimondták a közterületi elnevezés törvénytelenségét. Másfelől morálisan sem állja meg a helyét, amit Schiffer mond, mert Horn nem kért bocsánatot tetteiért – fogalmazott Hetzmann Róbert. Hangsúlyozta: ezt a folyamatot végig kell vinni, és azt várják, hogy a kormányhivatal tenni fogja a dolgát, hiszen az alaptörvény szerint a magyar demokrácia az ’56-os szabadságharcban gyökeredzik.

Borítókép: Szobra már van az egykori pufajkásnak közterületen (Fotó: Mirkó István)