– A Fővárosi Közgyűlés jogszabályt sértett, amikor közterületet nevezett el Horn Gyuláról a XIII. kerületben. Az önkormányzati törvény szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában megerősítette, hogy „Horn Gyula életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában” – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala.
Mint jelezték, korábban felszólították a Fővárosi Közgyűlést, hogy kérje ki a Magyar Tudományos Akadémia véleményét, de ezt az önkormányzat nem tette meg. Az Akadémia véleményét ezért a kormányhivatal kérte ki, a tudományos állásfoglalás alapján egyértelmű, hogy a Fővárosi Közgyűlés döntése jogszabálysértő.
– A kormányhivatal jogszabályi kötelezettségének eleget téve törvényességi felhívással élt a Fővárosi Közgyűlés felé, amelyben felkérte a jogszabálysértő helyzet megszüntetésére
– tették hozzá.
Lapunk korábban megírta, hogy Sára Botond főispán határozata értelmében a Fővárosi Közgyűlésnek harminc nap áll a rendelkezésére, hogy átnevezze a Horn Gyula sétányt. Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője a Fővárosi Közgyűlés decemberi ülésén jelezte, hogy felülvizsgálatot tart szükségesnek azzal a nyári fővárosi határozattal szemben, amely lehetővé tette, hogy Horn Gyula volt szocialista miniszterelnökről nevezzenek el egy XIII. kerületi sétányt. A Magyar Nemzet beszámolt róla, hogy a közgyűlés annak ellenére hozta meg döntését, hogy törvény mondja ki: nem viselheti közterület olyan személy nevét, aki önkényuralmi rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalást tett közzé arról, hogy Horn Gyula részt vett, sőt vezető szerepe volt a huszadik századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában.
Borítókép: Horn Gyula szobra a XIII. kerületben (Fotó: Mirkó István)
