Horn Gyula sétány: „A közgyűlés jogszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül a kormányhivatal döntését”

Szakértő a Horn Gyula sétány elnevezéséről: a kormányhivatal bírósági pert indíthat a jogellenes határozat megsemmisítése érdekében.

Budapest, 2018. szeptember 12. Résztvevõk a Horn Gyula-emlékkonferencián a XI. kerületi Villányi úti Konferenciaközpontban 2018. szeptember 12-én. A tanácskozás a Horn Gyula tiszteletére meghirdetett emlékév elsõ állomása. Horn Gyula (1932-2013) egykori kormányfõ 1990 májusától 1998 szeptemberéig volt a szocialista párt elnöke. MTI Fotó: Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

−A főváros ragaszkodik az elnevezéshez, ám a közgyűlés jogszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül a határozatot – hívta fel a figyelmet a Mandinernek Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője a Horn Gyula sétány elnevezésével kapcsolatos vitáról. Mint mondta: Ha a testület mégis így tenne, a kormányhivatal bírósági pert indíthat a jogellenes határozat megsemmisítése érdekében, illetve kezdeményezheti a helyi önkormányzatnak a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások felülvizsgálatát. Egyébként az említett kormányhivatali határozat szerint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény nyomán közterület vagy közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, avagy olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal. 

Pár nappal korábban, a Városházán tartott háttérbeszélgetésen az ügyről lapunknak Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes kifejtette: a kormányhivatal most törvényességi észrevétellel élt a városvezetés felé, ami szerinte nem azt jelenti, hogy meg kell változtatni a sétány nevét. Mint mondta, jelenleg felül kell vizsgálni azt átnevezést, amire 30 napja a fővárosnak. − Ha eddig kétszer úgy döntött a közgyűlés, hogy jó a név, akkor ezt újra meg fogjuk szavazni − hangsúlyozta, hozzátéve, hogy erről áprilisban tárgyal majd a közgyűlés.

Az ügy előzménye, hogy a baloldali vezetésű XIII. kerületi önkormányzat még 2022 májusában kezdeményezte, hogy közterületet nevezzenek el a néhai politikusról, akiről köztudott, hogy 1956. novemberétől ’57 júniusáig a karhatalmi egységekhez csatlakozva részt vett a forradalom leverésében. Nem sokkal később döntött a Fővárosi Közgyűlés, a sétány azóta Magyarország harmadik miniszterelnökének nevét viseli.  

A Mandinernek Szikra Levente kifejtette: az Alaptörvény és az önkormányzati törvény a kormány hatáskörébe utalja az önkormányzatok törvényességi felügyeletét, amelyet a kormány a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokon keresztül lát el. Ez azt jelenti, hogy 

a kormányhivatalnak – a főpolgármester-helyettes jogilag téves nyilatkozatával ellentétben – igenis van olyan jogköre, amelyben kvázi felülbírálhat bizonyos önkormányzati döntéseket abban az esetben, ha azok törvénybe ütköznek – részletezte a szakértő. 

Hozzátette: Az önkormányzati törvény világosan tiltja, hogy olyan személyről nevezzenek el közterületet, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.
Az, hogy Horn Gyula e rendelkezés alá tartozik, nem kétséges, hiszen ezt a Magyar Tudományos Akadémia is megállapította egy korábbi szakvéleményében.

Borítókép: Résztvevők a Horn Gyula-emlékkonferencián a XI. kerületi Villányi úti Konferenciaközpontban 2018. szeptember 12-én (MTI Fotó: Mohai Balázs)