Az amerikai lopakodót lelövő délvidéki magyar hős is a mielőbbi békéért száll síkra

Hatalmas szükség lenne a békére az orosz–ukrán fegyveres konfliktusban, mert a háború mindig rossz válasz egy államok közötti vitára – mondta a Magyar Nemzetnek Dani Zoltán, a Jugoszláv Néphadsereg nyugalmazott ezredese, aki azzal vált ismertté, hogy az egységével a koszovói háborúban bizonyítottan lelőtt egy amerikai lopakodó repülőt. Az egykori katona, a háborús hős, aki ma a szerb parlament tagja, úgy véli: messze még a béke, mert egyik fél sem engedheti meg magának, hogy ne győzzön.

20230411 budapest ludovica Dani Zoltán, a Jugoszláv Hadsereg nyugalmazott ezredese havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Bocsánatkérésre megbocsátás

Dani Zoltán beszélt arról is: nagy hatással volt rá, hogy később, 2011-ben személyesen is megismerhette a lelőtt lopakodó amerikai pilótáját, Dale Zelkóval a találkozás előtt hosszasan leveleztek. Ennek apropója az volt, hogy A második találkozás címmel készült Szerbiában egy dokumentumfilm, amely Dani Zoltán és az amerikai pilóta személyes megismerkedését örökítette meg, és előzetesen ennek részleteiről egyeztettek, az alkotás szerb rendezőjét is bevonva. Ám nemcsak erről, hanem sok minden másról, így a családról, a sportról vagy éppen az autókról is sokat e-maileztek, szinte barátok lettek már a találkozás előtt.

Megtudtam például azt is róla, hogy ő is katolikus, aki a családjával rendszeresen jár templomba, és minden étkezés előtt egymás kezét megfogva imádkoznak. De azt hiszem, hogy a személyes találkozásunkkal mindannyian még jobb emberek lettünk. Képzeljék csak el, hogy Dale Zelko a dokumentumfilm belgrádi díszelőadásán, egy sor NATO-ország nagykövete és katonai attaséi előtt, összesen hatszáz vendég jelenlétében bocsánatot kért tőlünk a maga nevében. Felidézte, a parancsnokai azzal küldték Szerbiába, hogy nálunk mindenféle rossz van, és ő segíteni fog, elhozza hozzánk a szabadságot. Hozzátette, hogy hatalmasat tévedtek, és ő ezért bocsánatot kér. Óriási bátorság kellett ehhez a vallomáshoz, a megbocsátás pedig a mi lelkünknek tett jót 

– mutatott rá Dani Zoltán.

Dani Zoltán örül annak, hogy Magyarország és Szerbia között jó a kapcsolat Fotó: Havran Zoltán

A Jugoszláv Néphadsereg egykori katonája felidézte, hogy 1999. május 2-án, éjfél után tíz perccel lelőttek egy B–2 Spirit lopakodó nehézbombázót is, de ez a repülőgép horvát területen zuhant le. Dani Zoltán úgy tudja, hogy onnan az amerikaiak a repülőgép mindent darabját elvitték, egy bizonyos mélységig még a földet is elszállították a környékről, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön valami.

Új világrend születőben

A nyugalmazott katona kitért az orosz–ukrán háborúra is, amelyről szakmai szemmel azért nehéz szerinte egyelőre bármit is mondani, mert rengeteg a dezinformáció, és a pontos igazságot nem lehet tudni.

Egy biztos, az oroszok nem engedhetik meg maguknak, hogy veszítsenek, mert akkor azt gondolhatják, hogy a NATO jövőre ott lesz a Vörös téren. Ugyanakkor a NATO és a mögötte álló Egyesült Államok sem engedheti meg magának a vereséget, mert akkor végleg vége lehet az egypólusú világnak, a globalizmusnak, és jön helyette egy bi- vagy multipoláris berendezkedés. Sőt akár a NATO vagy az Európai Unió is felbomolhat. A tét persze elsősorban Amerika számára nagy, mert Európa lényegében már az USA gyarmata. Amerikára pedig fenyegetést jelenthet, hogy a BRICS-országok szövetsége egyre erősebb, és az összefogáshoz újabb olyan államok akarnak csatlakozni, amelyek azt szeretnék, hogy Amerika ne parancsoljon nekik

– sorolta a háborúval kapcsolatos észrevételeit Dani Zoltán, hozzátéve, hogy hatalmas szükség lenne a békére, mert a háború mindig rossz válasz egy államok közötti konfliktusra. Attól tart azonban, hogy a NATO érdekében az utolsó csepp ukrán vér is el fog folyni, ami szörnyű. 

A háborús hős kitért az erős magyar–szerb kapcsolatokra is, amelyeket történelmi jelentőségűnek tart. Mint kifejtette, ez a kedvező, gyümölcsöző állapot a magyar és a szerb legfelső vezetésnek köszönhető, örömtelinek tartja, hogy Alekszandar Vucsics felismerte: a szomszédoknak jobb és jövedelmezőbb békében élni egymás mellett.

– Hálásak vagyunk továbbá a rengeteg, az anyaországból érkező támogatásért, amit a fiatalok, a vállalkozások és a civil szervezetek kapnak, és ami hozzájárul ahhoz, hogy boldoguljunk, megmaradjunk magyarként a szülőföldünkön. S a támogatás jólesik lelkileg is, mert az üzeni, hogy nem felejtettek el minket. Elismerik, hogy itt vagyunk a Délvidéken, mint egy bástya vagy mint egy utolsó karó a kert végében. Nem adjuk a magyarságunkat, de úgy élünk, hogy becsüljük a szerbeket is, és igyekszünk becsülettel együttműködni – emelte ki Dani Zoltán, aki a leszerelése után sokáig vállalkozott, tavaly óta pedig a szerb parlament tagja. 

Mint mondta: a feladat nem könnyű, mert több bizottságnak is tagja, de most is becsülettel szolgálja Szerbiát és a délvidéki magyarságot is.

Amikor a beszélgetés végén a cikkről egyeztettünk, kiderült, hogy Dani Zoltán e-mail-címében benne van a 117-es szám, és talán mondanunk sem kell, hogy az otthonának címe: Jugoszláv utca 117. Az utóbbi ráadásul a véletlen műve.

Borítókép: Dani Zoltán (Fotó: Havran Zoltán)