Embercsempészek százai hagyhatják el a börtönt

Több milliárd forintot takarít meg Magyarország azzal a jogtörténeti intézkedéssel, miszerint hétszáz jogerősen elítélt, külföldi embercsempész hagyhatja el a magyar börtönöket. Úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerülnek, és 72 órán belül elhagyják az országot.

embercsempész rendőrség Budapest Fotó: Teknős Miklós

Már gőzerővel zajlanak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán (BVOP) a jogerősen elítélt, külföldi embercsempészek reintegrációs őrizetének előkészületei, tudta meg a Magyar Nemzet belügyi forrásból. A magyar jogtörténetben még soha nem volt példa rá, hogy az egyébként már évek óta lehetséges reintegrációs őrizetet tömegesen alkalmazzák külföldi fogvatartottak esetében, ráadásul úgy, hogy az őrizetet az elítélt saját országában tölti majd. 

Megmotozza az embercsempészt az őt elfogó rendőr (Fotó: Teknős Miklós)

Az embercsempészekről a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter beszélt. Mint kifejtette, 

azt a problémát kell megoldani, hogy adófizetői pénzen a külföldi embercsempészeket tartják itt börtönben. Ez drága, különösen úgy, hogy sok emberről van szó. A börtönök ráadásul zsúfoltak, ezért lehetővé tették több száz embercsempésznek az országból való távozást.

Utóbbit – Gulyás Gergely közlése szerint – a Belügyminisztérium szavatolta.

A kormány ezzel előremutató és jogtörténeti kuriózumnak számító döntést hozott, amely a Magyar Közlönyben április végén meg is jelent. A reintegrációs őrizet kiterjesztésével arra kötelezik a hazánkból jogerősen kiutasított embercsempészeket, hogy 72 órán belül hagyják el Magyarország területét. Az intézkedés célja, hogy az embercsempészek büntetésének végrehajtásával összefüggő terheket ne a magyar adófizetők fizessék meg. 
 

A kormány rendelete az embercsempészés vagy annak előkészülete miatt jogerősen elítélt, az országból kiutasított fogvatartottak esetében teremti meg a reintegrációs őrizetbe helyezés lehetőségét, ami nem azonos a jogerős ítélet semmisségével.

A speciális reintegrációs őrizetnek feltétele még, hogy az elítélttel szemben más bűncselekmény miatt Magyarországon ne legyen folyamatban büntetőeljárás és az elítéltre ne várjon további szabadságvesztés.

Az elmúlt években a büntetés-végrehajtási szervezet azzal szembesült, hogy az embercsempészéssel összefüggő bűncselekmények elkövetőinek száma folyamatosan emelkedik a börtönökben. 

A fogva tartott embercsempészek zöme külföldi. Jelenleg mintegy 13 százalékuk, 73 ország csaknem 2600 állampolgára tartozik ebbe a körbe. Az intézkedés mintegy hétszáz fogvatartottat, többségében a hazánkkal szomszédos országok állampolgárait érinti.

A reintegrációs őrizet alkalmazhatóságát a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka állapítja meg, annak tényéről és időtartamáról a fogva tartó intézet parancsnoka állít ki okiratot. A reintegrációs őrizet végrehajtásának kijelölt helye az elítélt szokásos tartózkodási helye szerinti állam területe, vagy ha az nem ismert, az állampolgársága szerinti állam területe.

Reintegrációs őrizet

A magyar fogvatartottak számára eddig is lehetőség volt a reintegrációs őrizet elrendelése. A speciális őrizet célja – a szabadságvesztés elérése mellett – a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése. Lényege, hogy a szabadságvesztés büntetés vége előtt – beleértve a feltételes szabadság lehetőségét is – az arra jogosult és érdemes személyek hazamehetnek, büntetésük hátralévő részét otthonukban tölthetik le, úgynevezett elektronikus távfelügyeleti eszközzel (közismert nevén „elektronikus lábbilinccsel”) történő ellenőrzés mellett. A legutóbbi közismert elítélt, aki reintegrációs őrizetben tölthette büntetésének egy részét, Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. korábbi vezérigazgatója volt. Őt a Kúria 2019-ben jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. Kocsis 2020. március közepén vonult be a kecskeméti börtönbe, és feltételesen csak a jövő hónapban szabadulhatott volna, ám hónapokat töltött reintegrációs őrizetben.

Borítókép: Elfogott embercsempészt kísérnek a rendőrök (Fotó: Teknős Miklós)