– Két évtizeddel ezelőtt, 2000-ben összesen 86 752 daganatos megbetegedést regisztráltak, amelyből 16 720 eset az ötven év alatti korosztályt érintette. Ehhez képest 2019-ben 11 643-ra csökkent a daganatos megbetegedések száma az ötven év alattiak körében. Ez óriási eredmény – mutatja a Nemzeti Rákregiszter adatait Rozványi Balázs. A Magyar Rákellenes Liga elnöke hozzáteszi, természetesen van még min javítani, de amíg a világban arról cikkeznek, hogy harminc százalékkal nőtt a daganatos betegségek száma a fiatalok körében, addig hazánkban épp ellenkezőleg alakulnak a dolgok, látványos javulást értünk el.
Csökken is meg nem is
– Szinte minden korcsoportban nyomon követhető ez a pozitív mérleg, egészen kis kortól kezdve: az elmúlt húsz év alatt a 0–4 éves korosztályban öt százalékkal, az 5–9 év közöttiek esetében 47 százalékkal, a 10–14 éveseknél 59 százalékkal csökkent, a 15–19 éves korúaknál pedig 64 százalékkal lett kevesebb, míg a 25–29 éves korúak esetében 34 százalékos, a 30–34 éves korosztálynál 13 százalékos csökkenés figyelhető meg Magyarországon – sorolta az eredményeket az elnök. Hozzátette: csak egyetlen korcsoportban, a 35–39 év közöttiek esetében figyelhető meg háromszázalékos növekedés.
– Szép eredményt ért el a 40–44 év közötti korosztály, ahol 17 százalékkal lett kevesebb a rákos betegségek kialakulása, de a 45–49 év közöttiek is, ahol 43 százalékkal csökkent a súlyos betegségben szenvedők száma – tette hozzá a Magyar Rákellenes Liga vezetője.
Bár a statisztika azt mutatja, hogy szép eredményeket értünk el az ötven év alattiak körében, egyes daganattípusok előfordulása azonban megsokszorozódott. A legfrissebb kutatások és a statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a fiatalok komoly kockázati csoportba kerültek.
Már elmúltak azok az idők, amikor a daganatos betegségeket az idősebb, ötven év feletti korosztály problémájának tekintettük. A fiatalokat érintő daganatos betegségek között dobogós helyen állnak a mellet, a gyomor-bélrendszert, a hasnyálmirigyet, a fejet és a nyakat, valamint a vesét és a reproduktív szerveket érintő elváltozások
– hívta fel a figyelmet Rozványi Balázs.
Egy kisvárosnyi nő lesz áldozat
A legtöbb korai kezdetű eset 2019-ben az emlőrákban volt, évente mintegy nyolcezer nőnél fedeznek fel ilyen tumort. Ez azt jelenti, hogy minden nyolcadik nő szembesül a diagnózissal az élete során.
Az áttétek kialakulása miatt pedig évente több mint kétezer nő veszíti életét. Sok esetben, a diagnosztizált betegek öt-tíz százalékánál ugyanis az áttéteket veszik először észre, és a kór már egy előrehaladott stádiumban van. Komoly problémát jelent az is, hogy a korai emlőrákkal diagnosztizált és később gyógyult betegek harminc százalékánál a betegség idővel kiújulhat.
A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2020-ban összesen 7335 nőnél diagnosztizálták a betegséget, amelyből 1632 eset az ötven év alatti hölgyeket érintette.
– Rengeteg tanulmány, vizsgálat, kutatás készült és készül folyamatosan ebben a témakörben is, hogy vajon mi az oka annak, hogy az emlőrák egyre gyakoribb, és a fiatal nők is a kockázati csoportba kerültek. Egyes tanulmányok szerint a genetikai okok mellett az életmódbeli tényezők, mint a dohányzás, a túlsúly, valamint a kései szülés és a szoptatás hiánya is növeli a kialakulás esélyét, tehát gyermekeink táplálása életmentő lehet, egészen pontosan négy százalékkal csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát – tájékoztatott Rozványi Balázs.
Az elmúlt két évtizedben bebizonyosodott, hogy nem szabad félvállról venni a jeleket, és a prevenció mellett kiemelten fontos a folyamatos szűrés. Az igazság viszont az, hogy mindennek ellenére nem járnak többen szűrésre, a kötelező szűrésekre sem. Az emlőszűrés esetében – a legjobb években – negyven százalék körül volt a részvétel, ám ahhoz, hogy egyharmaddal lejjebb tudjuk tornázni a halálozást, hetvenszázalékos részvételre lenne szükség.
Halálra esszük magunkat?
Talán nem meglepő, hogy a gyomor-bélrendszeri rákos megbetegedések előfordulási aránya nőtt a leggyorsabban az összes korai megjelenésű rák közül az elmúlt évtizedekben. Az étkezési kultúra átalakulása és az ezzel kapcsolatos következmények ugyanis szemmel láthatók: a jóléti társadalmak többsége túlsúllyal küzd, a túlzott kalóriabevitel és annak hatása bizonyítottan növeli az emésztőszervi daganatok kialakulását. – A daganatok – többségében – hosszú évek alatt alakulnak ki, így természetesen egy vastagbéldaganat esetében sem arról van szó, hogy ha valaki hetente egyszer gyorsétteremben eszik, akkor garantált lesz a rossz diagnózis.
Az viszont tény, hogy az elhízásnak, beleértve a gyermekkori elhízást is, hosszú távon súlyos következményei lehetnek. A túl sok állati eredetű táplálék, a túl kevés növényi eredetű forrás is kedvez a kóros állapotok kialakulásának
– mondta Rozványi Balázs, majd azzal folytatta: az étrend mellett a betegség kialakulását elősegíti a rendszertelen alvás, a napirend, rendszer nélküli, mozgásszegény élet is. Tudomásul kell vennünk, hogy a testünk-lelkünk egy nagyon érzékeny műszer, és ha nem vesszük figyelembe a minket veszélyeztető tényezőket, akkor előbb vagy utóbb – de manapság már inkább előbb – súlyos árat kell fizetnünk.
