Folytatja a Tisza Párt a magyar gazdatársadalom alapvető érdekeit sértő politikáját, ami már tavaly ősszel nyilvánvalóvá vált, miután Magyar Péter kiállt az Európai Bizottság agrártámogatási rendszert átalakító elképzelései mellett.
Egy hétfői interjúban Kéri László politikai elemző tett döbbenetes kijelentést, amikor a hazai mezőgazdaság helyzetétől beszélt. A Tisza-szigetek rendezvényein rendszeresen fellépő, Magyar Péteréket nyíltan támogató baloldali politológus a Kontroll nevű portál videós műsorában azt mondta:
Az agrárszférával kapcsolatban más gondokat látok, azt látom, hogy azt mondják a gazdák mindenütt, hogy ennek a Fidesz-korszaknak a legnagyobb csapása ez a földalapú támogatás, mely azt jelentette, hogy elterelte őket a gabona, a nagy területek felé, és cserébe leépült a szőlő-gyümölcs ágazat és az állattenyésztés.
Videó 18:55-től
Amit Kéri László az elmúlt 15 év legnagyobb csapásának nevez, az jelenleg a magyar gazdatársadalom legfontosabb bevételi forrása, a megszüntetése esetén több százezer agrárvállalkozó menne tönkre.
Nem véletlen, hogy a Tisza mellé besorolt politikai elemző mégis támadja a földalapú támogatási rendszert, ez a narratíva illeszkedik az Európai Néppárt álláspontjához, amelynek tagja Magyar Péter és európai parlamenti képviselőtársai.
Brüsszel elvenné a támogatást a gazdáktól
Az elmúlt hónapokban jelentős visszhangot váltott ki Magyarországon, hogy az – újraválasztott Ursula von der Leyen vezette – Európai Bizottság formálódó agrárstratégiája a gazdák eddigi területalapú támogatási rendszerének kivezetését vetíti előre.
A kérdés jelentőségét mutatja, hogy évente mintegy 550 milliárd forint területalapú támogatás érkezik a magyar agrárgazdaságba, amely mintegy félmillió ember megélhetését biztosítja.
Ursula von der Leyen kezdeményezésére készült el az Európai Unió égisze alatt a „Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának jövőjéről” című jelentés, amely a jövőben szakítana a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerével, és a kifizetéseket – egyebek mellett – környezetvédelmi célokhoz rendelné.
Cél az ukrán csatlakozás előkészítése
Fontos hangsúlyozni, hogy a szóban forgó jelentés azzal indokolja a területalapú kifizetések megszüntetésének szükségességét, hogy az uniós agrártámogatási rendszert felkészítsék az Európai Unió bővítésére.
Egyszerűbben fogalmazva a brüsszeli elit célja a mezőgazdasági támogatások rendszerének tervezett reformjával a jelentős, 40 millió hektáros mezőgazdasági területtel rendelkező Ukrajna uniós csatlakozásának előkészítése.
A magyar gazdák nemet mondanak az EU tervére
A Századvég tavaly novemberben végzett közvélemény-kutatást, amely annak járt utána, hogy a hazai gazdák hogyan vélekednek Brüsszel tervezett agrárpolitikai lépéseiről. A felmérés rávilágított, hogy a hazai gazdálkodók 82 százaléka hallott arról, hogy az Európai Parlamentben az agrártámogatások átalakításával kapcsolatos diskurzus folyik.
A kutatás alapján kijelenthető, hogy a magyar gazdatársadalom határozottan ellenzi a gazdálkodók uniós támogatásának átalakítását célzó brüsszeli terveket.
Ennek megfelelően a megkérdezettek 83 százaléka elutasítja, hogy az Európai Unió elvegye a gazdák támogatását és azt Ukrajna megsegítésére használja.
Magyar Péter is beállt a sorba
A gazdák véleménye a jelek szerint nem számít a Tisza elnökének, ugyanis tavaly októberben egyértelműen kinyilvánította, hogy nem tartja jónak a földalapú támogatási rendszert.
Magyar Péter – aki az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának is tagja – a közösségi oldalán írt bejegyzést, amiben lényegében a területalapú támogatások eddigi rendszerének megszüntetését sürgette.
Szerinte „ahogy az egész unióban, úgy Magyarországon is támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelés helyett”.
A brüsszeli gazdaellenes álláspontot képviseli Magyar Péter agrártanácsadója, Raskó György is. A zöldbáró már 2022-ben bírálta a földalapú uniós támogatási rendszert, amikor a Privátbankár portálnak adott interjúban arról beszélt, hogy rossz a jelenlegi szabályozás, mert az extenzív termelést támogatja.
