A héten az Európai Parlament megkezdte az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által kezdeményezett Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának jövőjéről című jelentés tárgyalását. A máris több agrárszervezet által kritizált dokumentum előmozdítaná a növényi alapú étrendeket, és nem túl burkolt formában Ukrajna jövőbeli csatlakozását készítené elő, az eddigi területalapú támogatási rendszer megszüntetésével.
A vita kapcsán Magyar Péter is közzétett egy bejegyzést, amely lényegében a területalapú támogatások eddigi rendszerének megszüntetését vetíti előre. Magyar szerint „ahogy az egész unióban, úgy Magyarországon is támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelést (sic!) helyett.”
A liberális politikus szerint tehát az úgynevezett organikus gazdálkodást – magyarul a biogazdálkodókat – kellene támogatni a gabonatermesztés helyett. Ugyanakkor bejegyzésében szembefordítja egymással a többi gazdát is. Mondanivalója alapján úgy tűnik, számára a kertészek többet érnek a szántóföldi növénytermesztőknél, a szántóföldi növénytermesztők meg a legeltető állattenyésztőknél.
A területalapú támogatások formájában évi 550 milliárd forint támogatás érkezik hazánkba. Támogatási kérelmet évente közel ötmillió hektárra, több mint 160 ezer gazda nyújt be, döntő többségük családi gazdálkodóként. A kisebb gazdaságok arányaiban megemelt többlettámogatásban részesülnek, hiszen az első tíz hektár után hektáronként plusz 32 ezer forint, 150 hektárig pedig hektáronként plusz 17 ezer forint jár.
Egyre több fiatal gazda részesül a megemelt összegű területalapú támogatásban, hektáronként 38 ezer forint összegben (ez a pénz a „normál" területalapú támogatáson – ami nagyjából 90 ezer forint/hektár – felül értendő). 2023-ban még 6800-an, 2024-ben már 7300-an nyújtottak be támogatási kérelmet a megemelt összegű fiatal gazda területalapú támogatásra. Ráadásul ez a támogatás az eddigi 80 helyett már 300 hektár után igényelhető.
Ami az organikus mezőgazdasági termelés támogatását illeti, 2023-ban 4400 biogazda közel 37 milliárd forint támogatást kapott, és 2024 őszén jelenik meg egy új biogazdálkodóknak szóló pályázat megemelt támogatási összegekkel. Minden egyes az ökológiai gazdálkodásba újonnan bevont hektár után szántóterületek esetében 183 000 forint, intenzívebb szántóföldi zöldségkultúra esetében több mint kétszer ennyi, közel 440 ezer forint támogatást kaphatnak majd a gazdák. Emellett lehet majd támogatást igényelni új és már meglévő biónak minősülő gyümölcsültetvényekre (új extenzív ültetvény esetén 625 ezer forint/hektár, meglévő esetén 350 ezer forint/hektár) és legelőkre is (80 ezer forint/hektár). Ugyanezek az összegek 2015-ben még jóval alacsonyabbak, feleakkorák voltak, induló szántóföldi bioterület esetén például kevesebb mint 100 ezer forint/hektár.
A magyar kormány tehát egyszerre támogatja a szántóföldi növénytermesztőket és a biogazdálkodókat, valamint az állattenyésztőket is. A területalapú támogatások megszüntetését egyébként az az Ursula von der Leyen támogatja, akinek nemrég Magyar Péter állva tapsolta meg a beszédét. Az általa felkért szakértői csapat által kidolgozott javaslatok között, az említett jelentésben ez kifejezetten szerepel.
Külön érdekesség, hogy az anyagban azzal indokolják a területalapú támogatások megszüntetését, hogy fel kell készíteni az agrártámogatásokat az EU bővítésére. Ukrajna neve nem szerepel ugyan az anyagban, de egyértelmű, hogy a bizottság elnökének a tanácsadói melyik országra gondoltak. Hiszen Ukrajna mezőgazdasági területe 40 millió hektár, miközben most az EU-ban összességében 150 millió hektár részesül támogatásban.
A Magyar Péter által megfogalmazott, a brüsszeli bürokrácia javaslatainak megfelelő kritika egyébként gyakorlatilag szó szerint megegyezik Raskó György 2022-ben a Privátbankár nevű portálnak elmondott szavaival. Az agrároligarcha arról beszélt, hogy „az unió a földalapú támogatások révén az extenzív irányú termelést támogatja”. Emlékezetes, hogy Raskó intézte a magyar élelmiszeripar katasztrofális következményekkel járó privatizációját, majd maga is privatizált egy állami gazdaságot a Gyurcsány-kormány idején. A zöldbáró korábban a Momentum nevű liberális pártot pénzelte, de volt Márki-Zay Péter tanácsadója, árnyékkormányának tagja is.
