Elemér 2024. február 28.
logo

Újabb elképesztő siker, Krausz Ferenc kapta a fizikai Nobel-díjat + videó

Ötvös Zoltán
2023.10.03. 12:01 2023.10.03. 14:12
Újabb elképesztő siker, Krausz Ferenc kapta a fizikai Nobel-díjat + videó

2023-ban Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért – jelentette be a Svéd Királyi Akadémia.

A 61 esztendős Krausz Ferenc a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem kísérleti fizikai vezetője, az MTA külső tagja. 

A magyar származású, ezer szállal a szülőföldjéhez kötődő fizikus az úgynevezett attoszekundumos fizika megteremtője.

Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része. Az ilyen időtartományban működő lézerekkel olyan fizikai folyamatok vizsgálhatók, amiket eddig nem tudtunk. Attoszekundumos lézervillanásokkal Krausz Ferenc figyelte meg elsőként közvetlenül az atommag elektronjait.

A két másik díjazott Pierre Agostini – 1968-ban szerzett PhD-fokozatot Franciországban – az Ohiói Egyetem munkatársa, az 1958-ban Párizsban született francia Anne L’Huillier a Lundi Egyetem atomfizika-professzora. (Utóbbi az ötödik nő, akinek a munkásságát fizikai Nobel-díjjal ismertek el.) Anne L’Huillier-t és Krausz Ferencet tavaly a tudományos élet egyik legfontosabb elismerésével, a fizikai Wolf-díjjal tüntették ki. Akkor magyar–osztrák fizikusként mutatta be a Wolf Alapítvány.

Elsősorban magyar vagyok, aki nagyon sokat köszönhet Ausztriának is. 

Azok a kutatási eredmények, amelyekért utóbb díjaztak, Bécsben alapozódtak meg. Ugyanakkor Németország, azon belül is a Max Planck Társaság és a Ludwig Maximilian Egyetem, illetve a müncheni környezet, az ott dolgozó megannyi kiváló, köztük számos világhírű szakemberrel teremtette meg az ideális körülményeket kutatásaim folytatására. De a szívem akkor is magyar maradt, amikor megkaptam – a magyar mellé – az osztrák állampolgárságot is” nyilatkozta tavaly lapunknak.

KRAUSZ Ferenc
Hans Ellegren, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára, valamint Eva Olsson és Mats Larsson, a fizikai Nobel-díj odaítélésérõl döntõ bizottság tagjai bejelentik, hogy az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L'Huillier (kivetítőn) kapja az idei fizikai Nobel-díjat a stockholmi Svéd Királyi Tudományos Akadémián 2023. október 3-án.
MTI/AP/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

Így lett fizikus

„Szüleim kétkezi munkások voltak, akik testvéremnek és nekem minden feltételt megadtak a fejlődésünkhöz. Már felső tagozatosként elbűvölt a fizika, amit Kiss tanár úrnak – szenzációsan tanította ezt a tárgyat – köszönhettem. Lenyűgözött, hogy egyszerű matematikai formulákkal komoly jelenségek előre jelezhetők. Egyértelmű volt, hogy ez az én irányom. Móron jártam gimnáziumba, középiskolai tanáraim azonban figyelmeztettek, hogy szép, szép a fizikusi pálya, de hol fogok majd dolgozni? Jobban teszem, ha olyan diplomát szerzek, amellyel könnyen elhelyezkedhetek. Emiatt jelentkeztem a Műegyetem villamosmérnöki karára, de közben az ELTE-n is hallgattam elméleti kurzusokat. Rendkívül szerencsésnek mondhatom magam, hogy a Műegyetemen Simonyi Károly, az ELTE-n Marx György professzorok előadásaira járhattam” – nyilatkozta tavaly lapunknak a fizikus, aki egyetemistaként pár hónapos bécsi ösztöndíjat kapott, ami nyomot hagyhatott a témavezetőben, mert egy évvel később, tanszékvezetői kinevezése után, kihívta.

A Bécsi Műszaki Egyetemen 2001-ben először hozta létre és mérte meg az extrém rövid idejű ultraibolya fény egyedi fényvillanásait. Az eredmények az attoszekundumos fizika kezdetét jelentették. A fizikus szerint ezek a fényvillanások arra alkalmasak, hogy gyorsan lejátszódó folyamatokról szerezzünk információt, tegyük lefolyásukat közvetlenül mérhetővé. Ilyen például az elektronok mozgása. Jóllehet elképzelhetetlenül parányi térben játszódnak le, következményeik messzemenők, többek között életünk alakulására. Megértésük kulcsfontosságú, nemcsak a fizikai technológiák, de az orvosi diagnosztika továbbfejlesztéséhez is.

Krausz Ferencnek nagy szerepe volt abban, hogy Szegedre került a világ egy legmodernebb lézerközpontja, az ELI-ALPS. Eredményeit a Tisza-parti intézetben is hasznosítják. „Az egyetemes és a magyar tudomány fejlődéséért a jelenlegi pozícióimban tehetek a legtöbbet. Azt vallom, hogy az ember ott dolgozzon, ahol a leghatékonyabban teheti azt” – felelte arra a kérdésre, hogy hol érzi otthon magát.

Egyre többet idehaza

Egy hazai támogatásnak köszönhetően olyan program indult Magyarországon, amely miatt ideje egyre nagyobb hányadát itthon tölti: a budapesti Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Központot vezeti.

 Az intézet kutatási területe a vér molekuláris ujjlenyomatának mérése új generációs molekuláris diagnosztika kifejlesztésére, az egészségi állapot monitorozására és betegségek felismerésére. „Koncepciónk lényege, hogy nagyon rövid infravörös impulzusokkal átvilágítunk vérmintákat, amelyekben sok tízezer különböző molekula található, mind-mind valamilyen szerepkörben. Az egészséges szervezetben az egyes molekulák koncentrációja szűk tartományba esik. Az ebből való kilépés, kilengés valamilyen rendellenességre utal” – nyilatkozta tavaly lapunknak.

Hogyan használja fel egy kis ország a kutatás-fejlesztésre fordítható forrásait, hogy az egyetemes tudomány és egyben az ország fejlődését is a lehető legjobban szolgálja? – kérdésre a válasza: semmiképpen sem úgy, hogy minden témában jelen akar lenni, mert akkor semmire sem jut érdemi pénz. Arra kell összpontosítani, ahol kiemelkedő a hazai tudásanyag, és – közvetlenül vagy közvetve – a jövő nagy kihívásai megoldásához lehet hozzájárulni. És ezzel olyan feltételeket teremteni, hogy a legjobbak is ide akarjanak jönni. Ez biztosíthatja a nemzetközi versenyképességet és hozhatja a jövőbe mutató eredményeket, amelyeket díjakkal elismer a nagyvilág. Számos példáját látjuk annak, hogy a jelenlegi magyar kormány ezt a tudománypolitikát követi.

Nincs idő az álmodozásra

A világ egyik legfontosabb elismerésével, a Wolf-díjjal kitüntetett Krausz Ferenc fizikus a rohanó időről és a molekuláris ujjlenyomat hasznáról mesélt.

A Krausz Ferenccel készült korábbi interjúnkat ITT olvashatják.

Névjegy

Krausz Ferenc 1962-ben Móron született. 1985-ben villamosmérnöki oklevelet szerzett a Műegyetemen. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte, doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként, majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének a vezetője. Ezen intézményekben (Atto­world.de), illetve a budapesti Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központban (Mukkozpont.hu) mintegy 150 kutató munkáját irányítja.

 

Cikkünket frissítjük.

Borítókép: Krausz Ferenc kísérleti fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója Münchenben 2015. október 22-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

 

Krausz Ferenc Nobel-díjas

„Magyar születésű” – a balliberálisok megfejtése szerint elüldözték a Nobel-díjasokat

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.