Gulyás Balázs szerint példaértékű az is, hogy a két kutató egyaránt fontosnak tartotta, hogy kutatási eredményeik ne csak elméleti áttörést hozzanak, hanem a gyakorlatban is hasznosuljanak, azaz meghaladták azt az itthon gyakorta hangoztatott véleményt, hogy az alap- és az alkalmazott kutatás ne keveredjen. Karikó Katalinnak az mRNS-el kapcsolatos eredményei milliók életét megmentő vakcinákban öltöttek testet. Krausz Ferenc lézeres eredményeit pedig többek között – a vér molekuláris ujjlenyomatának mérésével – új generációs molekuláris diagnosztika kifejlesztésére, az egészségi állapot monitorozására és betegségek felismerésére használhatjuk a jövőben.
Gulyás Balázs szerint hihetetlenül kiélezett nemzetközi tudományos versenyben állják meg a helyüket a magyar szakemberek. A magyar tudomány továbbra is nagyon magas szinten áll. Meggyőződése, hogy az itthoni intellektuális környezet nélkül ezek nem születtek volna meg.
Kérdésünkre, hogy belátható időn belül várható-e, hogy olyan eredményt ismernek el Nobel-díjjal, amit valamelyik hazai kutatóintézetben értek el, Gulyás Balázs szerint erre adott az esély, hiszen kiváló szakmai műhelyek működnek az országban. A nemzetközi élvonalat jelentő eredményeket szállítják a matematikusok, az idegtudósok, az informatikusok és még sorolhatná a magas szinten dolgozó tudományterületeket. A hazai eredmények a velünk hasonló népességű országok körében tekintélyt parancsolók. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudna több pénzt felhasználni a magyar tudomány. Azt azonban ellenzi Gulyás Balázs, hogy az elmúlt évtizedek jórészében alkalmazott normatív finanszírozás folytatódjon a jövőben. A legjobbakat kiemelten kell támogatni, az előremutató kutatási irányoknak, a gazdasági és társadalmi életre kiemelt közvetlen hatást gyakorló kutatásoknak nagyobb forrásokat kell adni.
Krausz Ferenc Nobel-díjas
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!