Mindkét Nobel-díjas számtalan szállal kötődik Magyarországhoz

Gulyás Balázs szerint az itthon megalapozott, de a külföldi kutatásokkal kiérdemelt elismerések a hazai tudomány hírnevét is öregbítik.

2023. 10. 03. 18:30
KRAUSZ Ferenc
München, 2023. október 3. Krausz Ferenc fizikus sajtótájékoztatót tart Münchenben 2023. október 3-án, miután az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Anne L'Huillierrel és Pierre Agostinivel megosztva kapta az idei fizikai Nobel-díjat. MTI/EPA/Szilágyi Anna Fotó: Szilágyi Anna
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gratulálok a két magyar kutató Nobel-díjához. Gratulálok, mert számomra nem létezik külön magyar és külhoni tudomány. A tudomány globális, amelyben mi, magyar kutatók egyenrangúan veszünk részt – nyilatkozta lapunknak Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke.

Karikó Katalin orvosi, Krausz Ferenc fizikai Nobel-díja hatalmas eredmény, de rögtön felmerültek azok a gondolatok, hogy ezek mennyiben tekinthetők magyar eredménynek? – A tudományban nincsenek nemzeti határok, az elért eredmények közösek. Ez a két Nobel-díj azt jelenti, hogy a magyar tehetség jelen van a világban, ami a kiváló magyar közoktatásnak és felsőoktatásnak köszönhetően tud kiteljesedni – nyilatkozta Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke.

A 42 év után hazatérő kutató szerint az itthon megalapozott, de a külföldi kutatásokkal kiérdemelt elismerések a hazai tudomány hírnevét is öregbítik. Karikó Katalin és Krausz Ferenc egyaránt számtalan szállal kötődik Magyarországhoz. Mindkettő megőrizte magyar állampolgárságát, szoros szakmai kapcsolatot tart fenn hazai kutatóhelyekkel. 

Gulyás Balázs szerint példaértékű az is, hogy a két kutató egyaránt fontosnak tartotta, hogy kutatási eredményeik ne csak elméleti áttörést hozzanak, hanem a gyakorlatban is hasznosuljanak, azaz meghaladták azt az itthon gyakorta hangoztatott véleményt, hogy az alap- és az alkalmazott kutatás ne keveredjen. Karikó Katalinnak az mRNS-el kapcsolatos eredményei milliók életét megmentő vakcinákban öltöttek testet. Krausz Ferenc lézeres eredményeit pedig többek között – a vér molekuláris ujjlenyomatának mérésével – új generációs molekuláris diagnosztika kifejlesztésére, az egészségi állapot monitorozására és betegségek felismerésére használhatjuk a jövőben.

Gulyás Balázs szerint hihetetlenül kiélezett nemzetközi tudományos versenyben állják meg a helyüket a magyar szakemberek. A magyar tudomány továbbra is nagyon magas szinten áll. Meggyőződése, hogy az itthoni intellektuális környezet nélkül ezek nem születtek volna meg.

Kérdésünkre, hogy belátható időn belül várható-e, hogy olyan eredményt ismernek el Nobel-díjjal, amit valamelyik hazai kutatóintézetben értek el, Gulyás Balázs szerint erre adott az esély, hiszen kiváló szakmai műhelyek működnek az országban. A nemzetközi élvonalat jelentő eredményeket szállítják a matematikusok, az idegtudósok, az informatikusok és még sorolhatná a magas szinten dolgozó tudományterületeket. A hazai eredmények a velünk hasonló népességű országok körében tekintélyt parancsolók. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudna több pénzt felhasználni a magyar tudomány. Azt azonban ellenzi Gulyás Balázs, hogy az elmúlt évtizedek jórészében alkalmazott normatív finanszírozás folytatódjon a jövőben. A legjobbakat kiemelten kell támogatni, az előremutató kutatási irányoknak, a gazdasági és társadalmi életre kiemelt közvetlen hatást gyakorló kutatásoknak nagyobb forrásokat kell adni.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke szerint a két Nobel-díjas kutató eredménye is azt mutatja, hogy a magyar kutatásra fordított támogatás nem vész el, a magyar adófizetők számára is egyértelműen bizonyítják a kiváló hasznosulást. A két Nobel-díj ékes bizonyítéka annak, hogy van értelme a kutatástámogatásnak, hiszen nagyon jelentős áttörések érhetők el.

Borítókép: Krausz Ferenc fizikus sajtótájékoztatót tart Münchenben 2023. október 3-án, miután az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Anne L’Huillierrel és Pierre Agostinivel megosztva kapta az idei fizikai Nobel-díjat. Fotó: MTI/EPA/Szilágyi Anna

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.