Nem volt még példa arra, hogy egyszerre két magyar kapjon Nobel-díjat, Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint pedig van egy nagy hasonlóság Karikó Katalin és Krausz Ferenc között.
A miniszter a Magyar Nemzet érdeklődésére kifejtette, hogy a tegnapi és a mai napon kitüntetett Nobel-díjas magyar tudósok
mindketten az ötlettől az alkalmazáson át a szabadalomig és utána a termékig elvitték azt az elgondolást, ami a fejükben volt.
Karikó Katalin esetében, aki tegnap orvosi-élettani Nobel-díjat kapott, ez egy olyan termék, ami a hírvivő RNS molekuláról szóló kutatásból indult, amiből végül szabadalom lett, céget alapítottak rá, és vakcina lett belőle, most pedig más területeken is (például rákkutatás) alkalmazzák.
Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kapott, ő a szubatomi (atomi szint alatti) világban dolgozik, a lézerfizika, a molekuláris biológia és a mesterséges intelligencia vegyítésével. A tudós az atomon belüli elektronok mozgásáról alkotott képet, majd végiggondolta, hogy ennek milyen alkalmazásai lehetnének. Ez a folyamat amelyet egyébként 2019 óta a magyar kormány, a Max Planck Egyetem kvantumoptikai intézete, és müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem támogat már eljutott orvosdiagnosztikai alkalmazásba.
– Az adatokat mesterséges intelligenciával dolgozzák fel, így olyan termék jöhet létre, ami valójában az emberi életminőséget javítja: genetikai szubatomi szinten tudja majd a jövőben megállapítani, hogy kinek milyen betegségre van hajlama – magyarázta Csák János.
A miniszter szerint mérhetetlen kíváncsiság, már-már megszállottság kell ahhoz, hogy valaki a tudomány területén ilyen eredményt érjen el, és akkor is kitartónak és elhivatottnak kell lenni, amikor a külvilág nem érti meg a kutatás irányát.
– Azért is jó, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjat kaptak, mert ez nagyon sok fiatal kutató, doktorandusz előtt felvillantja azt, hogy ha kitartanak, akkor lehet nagy eredményeket elérni – tette hozzá Csák János.
A miniszter elmondta: tudományszervezésben is van hasonlóság a két kutató életműve között. Eddig az alapkutatást és az alkalmazott kutatást különválasztották egymástól, de ma már a világban a legsikeresebbek úgy dolgoznak, hogy van egy kérdés, ami arról szól, hogy mi javítaná az emberi életminőséget.