– Az elmúlt időszakban két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult. A világ lakosságának a negyede él olyan övezetben, amelyre kihatással vannak fegyveres konfliktusok – fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei ülésén. A miniszterelnök beszédében a nemrég elhunyt Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökéről, valamint Duray Miklós felvidéki magyar politikusról is megemlékezett.
– A szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újra, mivel a magyar párt nem jutott be a parlamentbe, így kérdés, hogy van-e jövője a nemzeti alapú politizálásnak – jelezte a kormányfő. Mint mondta, amíg vannak nemzeti kisebbségek, addig van létjogosultsága a nemzeti alapú politizálásnak.
Az ukrajnai helyzet kapcsán elmondta: minden háború esetén kulcskérdés, hogy az ember pontosan definiálja a hadi célokat. – Ha a hadi célok nem definiáltak, akkor nem lesz világos, hogy meddig szabad a stratégiát fenntartani – jegyezte meg Orbán Viktor. Kiemelte, hogy humanitárius segítséget adunk Ukrajnának, de a háborúban nem veszünk részt. A miniszterelnök a kárpátaljai magyaroknak teljes támogatás ígért.
A Nyugat elvesztette a realitásérzékét
– A nyugati világ nem néz szembe a realitásokkal az orosz–ukrán háború kapcsán – szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett: a legutóbbi EU-csúcson felvetette, hogy egy B tervet kell kidolgozni, ami az ukránoknak, a kárpátaljai magyaroknak és egész Európának jobb.
Orbán Viktor közölte, egy kereszténységen belüli háború zajlik most is, és hasonló történt a két világháborúban is. Ennek eredménye, hogy a kínai és az amerikai elnök csúcstalálkozóján szóba sem került Európa. – Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió idején jobb volt a magyar oktatás helyzete, mint most Ukrajnában – rögzítette a miniszterelnök.
A tágabb környezetről szólva a miniszterelnök elmondta: Európát ma az a kérdés kínozza, hogy két nap van az égen, amiből egyik sem Európa. Kína az Egyesült Államokkal fogja meghozni azokat a megállapodásokat, amik kialakítják a világot – húzta alá Orbán Viktor. Jelezte, hogy Európa nem ehhez van hozzászokva.
Az egyik felfogás szerint Európának meg kell erősítenie önmagát, amihez versenyre és erősödésre van szükség. A másik felfogás azt mondja, hogy védekezésre kell berendezkedni. A vita nincs eldöntve, és minden EU-csúcson előkerül. Magyarországról elmondta, hogy az egész világgal együtt kell működnünk és kereskednünk, míg a bezárkózás az életszínvonal romlásával járna.
A Brüsszellel folytatott harcok nem segítik Magyarország fejlődését
A magyar miniszterelnök szerint más nagy dilemmák is megterhelik az európai politikát. – Olyan harcokat kell vívnunk az unióval, amik nem segítik Magyarország fejlődését. Két nagy vita lesz a következő hónapokban. Az egyik arról szól, hogy fenntartsuk-e az egyhangú döntéshozatal elvét az unióban vagy áttérjünk a többségi döntéshozatalra – közölte a miniszterelnök. Kiemelte, hogy ez a vita az EU-ban nem került volna napvilágra Nagy-Britannia kilépése nélkül. – Azzal, hogy a britek kiléptek, az egyensúly megborult – tette hozzá.
Mint mondta, minden eszköz arra mutat, hogy a tagállamok egyre több döntési jogkört átadjanak Brüsszelnek. – A többségi döntéshozatal Magyarország számára tabu – szögezte le a miniszterelnök. Az EU bővítése kapcsán megjegyezte, hogy azt Brüsszel morális érvként használja, hogy átalakíthassa az uniót.
Európa nem mérte fel a migráció kulturális hatásait
– Akármi is lesz a vita kimenetele, az érinteni fogja a határon túli magyarságot – fogalmazott Orbán Viktor. Kiemelte, hogy ahol változtatnunk kellene Európában, az a kereskedelem, nem pedig az intézményrendszer. A migrációról a miniszterelnök elmondta: az nem egy racionális munkaerő-export, hanem egy olyan folyamat, aminek a EU nem mérte fel a kulturális hatását.
– Az integrációnak a lehetősége rendkívül csekély. Erre építeni egy bevándorláspolitikát, az istenkísértés – húzta alá. Jelezte, hogy szigorítani kell a szabályokat, ezért nyújtottak be a parlamentnek egy új idegenrendészeti törvényt.
Brüsszel továbbra is szét akarja osztani a migránsokat, migránsgettókat akarnak létrehozni, és ezt Magyarország elutasítja, és nem is fogja végrehajtani.
– A világ, amely körülvesz bennünket, dezintegrációs folyamatban van. Ebben a leépülésben az EU nem összeomlani fog, hanem egyszerűen szétcsúszik, ami úgy történik, hogy hoznak egy döntést, amit nem hajtanak végre – vélekedett Orbán Viktor. Mint mondta, ennek a magyaroknak ellen kell tartania. – A mi válaszunk a szétcsúszásra legyen az egység, erősítsük az együttműködésünket! – szólított fel a miniszterelnök.
Orbán Viktor a beszéde végén rámutatott arra, hogy 2024–25-ben vissza kell térni az expanzív növekedéshez a határon túli támogatások területén is.
A miniszterelnöki beszéd után elkezdődött a Máért zárt ülése.
Az ülést követő sajtótájékoztatón a Magyar Nemzet is részt vesz, az ott elhangzottakról weboldalunkon beszámolunk.
Borítókép: Orbán Viktor beszédet mond a Máért idei ülésén (Fotó: Miniszterelnöki Kabinetiroda/Fischer Zoltán)
