– Az elmúlt időszakban két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult. A világ lakosságának a negyede él olyan övezetben, amelyre kihatással vannak fegyveres konfliktusok – fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei ülésén. A miniszterelnök beszédében a nemrég elhunyt Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökéről, valamint Duray Miklós felvidéki magyar politikusról is megemlékezett.
– A szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újra, mivel a magyar párt nem jutott be a parlamentbe, így kérdés, hogy van-e jövője a nemzeti alapú politizálásnak – jelezte a kormányfő. Mint mondta, amíg vannak nemzeti kisebbségek, addig van létjogosultsága a nemzeti alapú politizálásnak.
Az ukrajnai helyzet kapcsán elmondta: minden háború esetén kulcskérdés, hogy az ember pontosan definiálja a hadi célokat. – Ha a hadi célok nem definiáltak, akkor nem lesz világos, hogy meddig szabad a stratégiát fenntartani – jegyezte meg Orbán Viktor. Kiemelte, hogy humanitárius segítséget adunk Ukrajnának, de a háborúban nem veszünk részt. A miniszterelnök a kárpátaljai magyaroknak teljes támogatás ígért.
A Nyugat elvesztette a realitásérzékét
– A nyugati világ nem néz szembe a realitásokkal az orosz–ukrán háború kapcsán – szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett: a legutóbbi EU-csúcson felvetette, hogy egy B tervet kell kidolgozni, ami az ukránoknak, a kárpátaljai magyaroknak és egész Európának jobb.
Orbán Viktor közölte, egy kereszténységen belüli háború zajlik most is, és hasonló történt a két világháborúban is. Ennek eredménye, hogy a kínai és az amerikai elnök csúcstalálkozóján szóba sem került Európa. – Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió idején jobb volt a magyar oktatás helyzete, mint most Ukrajnában – rögzítette a miniszterelnök.
A tágabb környezetről szólva a miniszterelnök elmondta: Európát ma az a kérdés kínozza, hogy két nap van az égen, amiből egyik sem Európa. Kína az Egyesült Államokkal fogja meghozni azokat a megállapodásokat, amik kialakítják a világot – húzta alá Orbán Viktor. Jelezte, hogy Európa nem ehhez van hozzászokva.
Az egyik felfogás szerint Európának meg kell erősítenie önmagát, amihez versenyre és erősödésre van szükség. A másik felfogás azt mondja, hogy védekezésre kell berendezkedni. A vita nincs eldöntve, és minden EU-csúcson előkerül. Magyarországról elmondta, hogy az egész világgal együtt kell működnünk és kereskednünk, míg a bezárkózás az életszínvonal romlásával járna.
A Brüsszellel folytatott harcok nem segítik Magyarország fejlődését
A magyar miniszterelnök szerint más nagy dilemmák is megterhelik az európai politikát. – Olyan harcokat kell vívnunk az unióval, amik nem segítik Magyarország fejlődését. Két nagy vita lesz a következő hónapokban. Az egyik arról szól, hogy fenntartsuk-e az egyhangú döntéshozatal elvét az unióban vagy áttérjünk a többségi döntéshozatalra – közölte a miniszterelnök. Kiemelte, hogy ez a vita az EU-ban nem került volna napvilágra Nagy-Britannia kilépése nélkül. – Azzal, hogy a britek kiléptek, az egyensúly megborult – tette hozzá.
