A kerékpárutak hossza akkor kezdett intenzív növekedésbe, amikor a városvezetés elhatározta: a már meglévő utakat össze kell kötni a városon belül, hogy lehetőséget adjanak az egyre nagyobb számban biciklin (is) közlekedő lakosságnak munkahelyük megközelítésére. Tehessék ezt úgy, hogy mindvégig a biztonságos, csak a kerékpárosoknak fenntartott úttestet használják. Ennek többféle formáját valósították meg.
A kizárólagos bicikliút mellett vannak olyanok, amelyeken egyik oldalon a kerékpárosok, másik oldalon a gyalogosok közlekednek, vannak a széles járdára felfestett kerékpársávok, s kis számban olyanok is, amelyeket az úttest szélére festettek föl. A legújabb útfejlesztések mellett az utóbbiakból már nincsenek, mindenütt a biztonságos külön sáv szolgálja a kerékpárosok biztonságát. A munkahelyek megközelítése egyszerűbb volt azokban az esetekben, amelyekben a munkahely a város közigazgatási határán belül van.
Az első ipari parkokhoz szinte azonnal elvezették a kerékpárutakat. Az utakért felelős szervezetek mindent megtettek azért, hogy a várost környező ipari parkokban lévő üzemek is megközelíthetők legyenek biciklivel is. A 47-es út melletti kerékpárút egyaránt kiszolgálja a Mikepércsről Debrecenbe igyekvők és a jóval a létesítése után kialakított Déli ipari parkba tartó dolgozók hivatásforgalmát.
Még javában folynak a BMW-gyár építési munkálatai, de már elkészült a 33-as út melletti kerékpárút jelentős szakasza, amelyen ki lehet jutni majd a gyárba. Sőt, a gyár beruházója már az egész ipartelepet körülvette egy vadonatúj kerékpárúttal, hogy a több irányból érkező munkatársak az összes gyárkapun egyaránt megközelíthessék majd munkahelyüket. A Józsáról bejárók is közvetlenül csatlakozhatnak a gyárkapuk felé igyekvő forgalomhoz az M35-ös autópályán átvezető kerékpárúton.
Debrecen és a környék kerékpárútjai azonban nemcsak a hivatás-, hanem az idegenforgalmat is szolgálják.
Lehetőséget adnak az embereknek, hogy szép tájakat keressenek fel. A debreceniek így örömmel fogadták, hogy tovább épül a Parkerdőből induló kerékpárút, amely Pallagon vezet át, így feltárja a Nagyerdő egész területét, nem mellesleg lehetővé teszi a nemzetközi iskola és a Loki futballközpontjának, valamint a 4-es út pallagi bekötésének megközelítését is. (Persze aki kalandra, azaz természetközeliségre vágyik, ugyanezt megteheti erdei úton is egy mountain bike nyergében…) A debreceniek azt az ötletet is melegen tartják, amely szerint a városból kikerekezők már a helységnévtábla után biciklizhetnek az apafai erdő felé a 4-es út mellett.
Nem sok híja van annak sem, hogy Nagyhegyesre és a keleti főcsatornához is el lehessen érni bicikliúton a 33-as út melletti új kerékpárút segítségével, s Hajdúszoboszló is megközelíthető ebből az irányból. De ez a város a 4-es út melletti kerékpárúton közvetlenül Debrecenből is megközelíthető lesz, ha elkészül a várost Ebessel összekötő szakasz, amelyet már terveznek. A már említett mikepércsi kerékpárút és Berettyóújfalu között is már csak öt kilométernyit kell megépíteni (régóta várnak rá a helyiek), s akkor szabad a pálya a kerékpárosok előtt egész Nagyváradig. Aki a térség legnagyobb erdejét, a Guthi erdőt akarja felkeresni, azt már készen várja a 471-es út melletti kiváló bicikliút, egészen Nyíradonyig.
Az előző hétéves EU-s ciklusban 29 kilométerrel nőtt a debreceni bicikliutak hossza (részben EU-s, részben hazai forrásból), s
így érte el a 110 kilométert.
Hasonló fejlesztés rajzolódik ki 2024-től, amikor a fejlesztési szakemberek benyújtják a 2027-ig nyúló terveket. Ezekből mintegy tucatnyi kilométernyi új városi út épül, amelyek összes beruházási értéke 1,2 milliárd forint. Megvalósul a 47-es út melletti kerékpárút összekötése a rekreációt szolgáló Vekeri tóval, meg a látóképi csárda és a Kismacs közötti kapcsolat is. Utóbbi két beruházás értéke 1,74 milliárd forint.