Albin 2024. március 1.
logo

Pedofil óvodai alkalmazottra csapott le a rendőrség Újbudán

Az NNGYK célkitűzése, hogy az emberek tovább éljenek egészségben

Müller Cecília fontos változásokat tervez a szűréseknél

Molnár János
2023.12.03. 05:50 2023.12.03. 06:37
Müller Cecília fontos változásokat tervez a szűréseknél

Egységes, erős és hatékony egészségügyi hatóság jött létre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ megalakulásával – mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Az egészségügyi vezető hangsúlyozta: az új szervezet kiemelt feladata, hogy növekedjen a népesség egészségben eltöltött életéveinek száma. Kiemelte, mennyire fontos a részvételi arány növelése az egészségügyi szűrővizsgálatokon, valamint beszélt arról a magyar járványügyi innovációról, melyet már a WHO is ajánl a többi országnak.

Mi volt a célja annak, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) összevonásával létrejött a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK)?

– Az új intézet létrejöttével az volt a cél, hogy Magyarországon egy egységes, erős és hatékony egészségügyi hatóság működjön azoknak az értékeknek a megtartásával és megerősítésével, amelyek eddig különállóan már megvoltak az egyes intézetekben. Közismert, hogy a Belügyminisztérium két háttérintézménye külön-külön is jelentős szerepet töltött be az egészségügyi ellátás biztonságát garantáló hatóságok között. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához, a betegek kezeléséhez szükséges összes engedélyezési folyamat, mint például a működési engedélyek kiadása, a gyógyszergyártás és gyógyszer-kereskedelem engedélyezése az összevonás révén augusztus 1-jétől mind egy intézetbe került. Ez azért előnyös, mert

csökkent a szakhatósági feladatok száma, hiszen eddig a két különálló intézet bizonyos szakmai feladatok ellátásához más intézet szakembereihez fordult, valamint az ügyfeleknek is egyszerűbbé és átláthatóbbá vált a rendszer. A korábbi többszereplős engedélyeztetési folyamat helyett már elegendő kizárólag az NNGYK-val felvenni a kapcsolatot.

 

– Milyen következményekkel járt az egyesülés?

– Egy állami intézet felelős vezetőjeként arra kell törekednem, hogy optimális költségfelhasználással és a szakmaiság sérülése nélkül végezzék el a hatósági feladatokat. Ezek garantálásához elengedhetetlen az intézet működését biztosító szabályok felülvizsgálata, azok egységesítése, a jó gyakorlatok megtartása és a szervezet integritását veszélyeztető rendelkezések kiiktatása. A fúzió következtében egyfajta létszám-optimalizálás is történt, hiszen egyesült a szakértői gárda, ami egyrészt egyéni fejlődési lehetőségeket teremt, másrészt a két intézet különálló szakmaiságának egyesülése a tudományos életben is jelentős erőforrást hoz, továbbá az itthon elismert szaktudással a nemzetközi színtéren is nagyobb hangsúllyal meg tudunk jelenni. Most még azt az időszakot éljük, amikor az új intézményben a kollégáink napról napra fedezik fel az újonnan megnyílt lehetőségeket.

 

Milyen feladatokat lát el az NNGYK? Mi változott a két korábbi szervezet, az OGYÉI és az NNK feladataihoz képest?

– Az egészségügyi szolgáltatók, kórházak működtetését az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) látja el, vagyis az Okfő felelős az alapellátástól a járóbeteg-ellátáson át a fekvőbeteg-ellátásig az egészségügy működtetéséért. Kiemelten fontos, hogy a működtető szerv mellett legyen egy egységes, erős hatósági szerv, amely a hatósági feladatokat egy szervezet égisze alatt, egy kézben tartva, még erősebben képviseli, ez az NNGYK feladata. Az idén létrejött szervezetben az NNK és az OGYÉI kiváló szakembereinek a tudását és tapasztalatát összesítjük, hogy még többet és még jobban fókuszálva tudjunk tenni a magyar lakosság egészségének védelméért.

Bár az NNGYK számos elsőfokú hatósági feladatot is ellát, kiemelt feladata a területi egészségügyi hatóság szakmai irányítása, valamint az, hogy növekedjen a népesség egészségben eltöltött életéveinek száma.

Az egyik legfőbb célunk, hogy megelőzzük a betegségek kialakulását, amelynek fókusza eddig az NNK-nál volt, ugyanakkor a táplálkozás-egészségügy révén az OGYÉI is látott el preventív feladatokat. A másik kiemelt célunk, hogy ha valaki már megbetegedett, akkor biztonságos körülmények között, biztonságos eszközökkel és orvosságokkal gyógyítsuk.

HZ1_4447
Müller Cecília szerint az NNGYK létrejöttével könnyebbé válhat az új gyógyszerek engedélyeztetése (Fotó: Havran Zoltán)

 

Hogyan támogatja az intézmény egy új gyógyszer hivatalos engedélyeztetését?

– Az NNGYK-hoz tartozik a kutatás-engedélyeztetés, a kutatók az engedélyezés során már egy teljes dokumentációt nyújtanak be. Amennyiben sikerrel jár egy új gyógyszer fejlesztése a klinikai vizsgálatok alapján, akkor a gyógyszer-engedélyezési folyamat ismételten hatóságunkhoz kerül. Egy gyógyszernek vagy egy vakcinának soha nincs végtörténete. Ameddig forgalomban van, követni és figyelni kell, hiszen használata során is felléphet eddig nem tapasztalt mellékhatás. Nagyon fontos, hogy aki ilyet tapasztal, az jelentse az NNGYK-nak, hiszen amennyiben igazolódik az észrevétel indokoltsága, a hatóság intézkedni fog, ami akár a termék piacról történő kivonását is jelentheti.

 

Megelőzés és szűrővizsgálatok

Magyarországon az egészségtudatosságnak van hová fejlődnie, mert az emberek nagy része nem vesz részt az ingyenes szűrővizsgálatokon. Hogyan lehetne a még otthon maradókat a részvételre ösztönözni?

– Az NNGYK a szervezett szűrések esetében a célcsoportok és a vizsgálati módszerek felülvizsgálatát, és új, de már pilot-jelleggel kipróbált népegészségügyi célú szűrések bevezetését javasolja. Hazánkban jelenleg az emlőszűrés, a vastagbélrákszűrés, illetve a méhnyakrákszűrés az a három nagy szervezett népegészségügyi szűrőprogram, amelyek esetében a részvételi hajlandóság növelése a célunk. Gyakori megbetegedésekről beszélünk, melyek későn felfedezve nagy számban elhalálozással végződnek, viszont ezeknél egy adott időintervallumon belül még időben be tudunk avatkozni, hogy elkerüljük a betegség súlyos kimenetelét. Tudjuk jól, hogy lassan fejlődő betegségekről van szó, tehát ha időben fedezik fel a problémát, akkor teljes gyógyulás várható.

Azért, hogy a szűréseken többen vegyenek részt, napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is,

bár a szakma ebben még nem alakított ki egyértelmű álláspontot nemzetközi szinten sem.

 

Mitől függ, hogy kit és mikor hívnak szűrésekre?

– Az ön által említett szűrővizsgálatok a másodlagos megelőzés elemei, az elsődleges prevenció fontos eszközei a védőoltások. A szűrés arról szól, hogy a magukat egészségesnek érző, tünetmentes, átlagos kockázatú embereket keressük fel bizonyos életkorban. Erre vannak remek eszközök, melyeknek a használata nem megterhelő, gondoljuk csak a prosztatarák kiszűrését szolgáló PSA-ra, aminek az értékét egy vérvétellel meg lehet állapítani, de egy székletmintaadásról sem gondolom, hogy terhet jelent. A méhnyakrák esetében a jövőben szeretnénk a HPV-alapú szűrésre áttérni, hiszen gyakorlatilag nincs méhnyakrák HPV-fertőzés nélkül. Az elmúlt időszak adatainak elemzése alapján a szervezett szűrésre történő behíváson is módosítanánk, ez három helyett ötévente történne. Az emlőszűrés esetében a jelenlegi 45–65 helyett 40–70 évre változtatnánk a korhatárt, hiszen egyrészt egyre fiatalabb korosztályt érint az emlődaganat, másrészt szerencsére folyamatosan nő a várható élettartam, ami indokolttá teszi a szűrési korcsoport felső határának kitolását.

Ezen a területen vezetnénk be elsőként a leletezésben a mesterséges intelligencia alkalmazását, amely később a tervek szerint valamennyi szűrés esetén nagyobb szerephez jutna.

 

Ha már fény derül valamilyen betegségre, milyenek a betegek kilátásai? Történt valamilyen pozitív irányú elmozdulás ezen a téren az orvostudomány fejlődésével összhangban hazánkban is?

– Óriásit fejlődött az orvostudomány, hatalmas léptekkel megy előre, a diagnosztikai és a terápiás lehetőségek is sokkal szélesebbek, mint korábban. Ha valaki megbetegszik, szeretné megkapni azt az ellátást, ami a világban máshol már elérhető. A daganatos betegségek esetében hozzájuthatunk a más országokban alkalmazott terápiákhoz, ugyanis a hazai onkológiai ellátás példaértékű. Ugyanakkor a célunk az, hogy ne legyünk betegek és ne kelljen ezeket a beavatkozásokat igénybe venni, a mérleget a prevenció felé billentsük. A munkatársaimmal folyamatosan azon dolgozunk, hogy megváltozzon az egészséghez való hozzáállás. A mindennapok során hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az egészség mekkora érték, ezért nagyon fontos, hogy ezt a gondolatot megszilárdítsuk, és tudatosítsuk a prevenció fontosságát.

HZ1_4693
„Tudatosítanunk kell azt, hogy az egészség érték és hogy a prevenció mennyire fontos” (Fotó: Havran Zoltán)

A Covid–19 világjárvány után sokakban megfogalmazódott az a kérdés, hogy vajon mennyire felkészültek egy esetleges új járvány kitörésére?

– Járványok mindig voltak, vannak és lesznek, nekünk pedig mindig felkészültnek kell lennünk. Ezért figyelőrendszereket működtetünk, az innen nyert adatok szolgáltatnak alapot a megfelelő megelőzéshez, illetve a szükséges intézkedések meghozatalához. Ez egy flexibilis rendszer, melyhez a Covid–19 pandémia olyan tudást adott, aminek a segítségével nemcsak a szezonálisan megjelenő légúti vírusokat figyeljük, hanem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival összhangban módosítjuk a rendszereinket. Ennek a lényege az időben történő észlelés, valamint a megelőzés különböző lépéseinek a bevezetése. Hozzáteszem, a klímaváltozás miatt sok másra is gondolnunk kell, éppen ezért a tudósok próbálják azokat a vektorokat – például szúnyogokat – beazonosítani, amelyek további kórokozókat hozhatnak fel délről északra. Félreértés ne essék: ezzel nem riogatni akarjuk az embereket, hanem elmondani, hogy

a járványügyi felügyelet teszi a dolgát, azaz figyeli a változásokat és időben hoz megelőző intézkedéseket.

 

Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja és a koronavírus-világjárvány tapasztalatai

Ha volt valami pozitív hozadéka a Covid-járványnak, akkor az Karikó Katalin Nobel-díja. Mit érzett, amikor megtudta, hogy a magyar tudós megkapta a legrangosabb elismerést?

– Óriási büszkeséget. Szerintem minden magyar szívét megdobogtatta ez a hír, hiszen kitartó, szívós munkával és a hitével érte ezt el a professzor asszony, aki mindnyájunk példaképe. Az mRNS-vakcina fejlesztésén hosszú évtizedek óta dolgozott együtt több kutatótársával. Ráadásul a kutatás gyakorlati eredménye akkorra vált sikeressé, amikor a legnagyobb szükségünk volt rá. Ez egy többféle betegség megelőzésére és kezelésére használható technológia, amelynek vannak onkológiai vetületei is. Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjával talán visszatér az a miliő, amely a tudomány akkumulátora lehet itthon.

Keletkezett ezenkívül egyéb, közegészségügyileg fontos haszna a Covid–19 világjárványnak?

– Igen, itt két dolgot emelnék ki. Egyfelől megváltoztattuk a légúti figyelőrendszerünket, már nemcsak több kórokozót figyelünk egyidejűleg, hanem egy kiegészítő elemzést is tettünk mellé, tehát a betegekből vett minták analizálásán kívül a szennyvízből is ki tudjuk mutatni, hogy a kórokozók milyen mennyiségben vannak jelen. Ezt most bővítettük, mert ugyanilyen összefüggést láttunk az influenzavírusnál, valamint az Európában helyenként újra megjelenő, gyermekbénulást okozó poliovírust is elkezdtük figyelni Magyarországon. Emellett más multirezisztens, vagyis az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokra is ki tudjuk terjeszteni a figyelőrendszerünket. Járványügyi szempontból nagyon értékes a tömegektől szerzett információ.

Nagy elismerés nekünk, hogy a WHO a mi rendszerünk használatát ajánlja más országoknak.

HZ1_4683
„Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO is a magyar gyakorlatot ajánlja a járványfigyelésben” (Fotó: Havran Zoltán)

 

Mi volt a másik tapasztalat, amit a pandémia után hasznosítani tudtak?

– Egy olyan együttműködésünk van az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ), melyet még sehol a világon nem alkalmaztak. Az OMSZ-től naprakész adatokat kapunk arról, hogy a betegeket milyen járványügyi vagy közegészségügyi szempontból releváns tünetekkel szállítják kórházba. Ez az összevetés alkalmas arra is, hogy jobban fel tudjunk készülni egy veszélyhelyzetre – legyen az akár egy hőségriasztás –, amely többlethalálozást is okozhat. A tüneti, a virológiai és a szennyvízvizsgálat együttesen olyan komplex tudományos megközelítést tesz lehetővé, amelynek segítségével az összegyűjtött információból jobb intézkedési tervet tudunk kialakítani. Ezenkívül az NNGYK egy komplex szolgáltatást hozott létre Egészségvonal néven, amelyet nonstop működtetünk, és a 1812-es számon bárki számára díjmentesen elérhető. A telefonközpont munkatársai általános tájékoztatást nyújtanak egészségügyi ellátásokról és speciális szolgáltatásokról, szűrővizsgálatokról, gyógyszerellátásról, illetve az EESZT-vel kapcsolatos kérdésekről, valamint segítenek a szolgáltatók keresésében. Az egeszsegvonal.gov.hu weboldalon is rengeteg információt találnak a látogatók az egészségügyi szolgáltatásokról, az ellátórendszerről, különböző betegségekről, szakmailag hitelesen és közérthetően. Ezt a komplex szolgáltatást folyamatosan bővítjük. Már az Egészségablak mobilalkalmazásból is közvetlenül hívható az 1812-es Egészségvonal, valamint a weboldalunkon a lakosság rendelkezésére áll egy csetrobotfunkció is.

Borítókép: Müller Cecília országos tiszti főorvos (Fotó: Havran Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.