– Számos választást, köztük európai parlamenti (EP-) voksolást is tartanak 2024-ben, amelyek alapvetően határozzák meg, hogy milyen Európában fogunk élni – emelte ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Kovács István keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott,
a közelgő EP-választás miatt mostantól minden uniós történést, a Magyarországot érő kritikákat, illetve az unióból érkező más véleményeket is „kampánylogikában” kell értelmezni.
A stratégiai igazgató beszélt arról is, hogy várakozásai szerint az EP-ben a jobboldali erők erősödni fognak. – Jelenleg úgy tűnik, a néppárt és a szocialisták megőrzik vezető helyüket, azaz a nagykoalíció továbbra is erős marad, azonban várhatóan két jobboldali csoport, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia frakciója erősödni fog – mondta Kovács István, aki szerint a következő fél év Ursula von der Leyen személyes újraválasztási kampányáról is szól majd annak ellenére, hogy az uniónak számos krízishelyzettel is szembe kell néznie. Hozzátette,
az, ahogy az Európai Bizottság (EB) és elnöke az elmúlt évek válságait – migráció, koronavírus, háborúk Ukrajnában vagy a Közel-Keleten – kezelte, elégtelen minősítést érdemel. Kovács Attila szerint Ursula von der Leyen gondolata, hogy az EU geopolitikai kérdésekben meghatározó szereplő legyen, nem sikerült, és Európa csak sodródik a nagy világpolitikai eseményekkel.
–Az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán megjelent százezres palesztinpárti tüntetések pedig az elmúlt évek migrációs politikájának kudarcára mutatnak rá – tette hozzá.
Az Alapjogokért Központ munkatársa az év legfontosabb választásának a novemberi amerikai elnökválasztást nevezte, amely szintén meghatározza Európa sorsát. – Bár korábban úgy nézett ki, hogy Joe Bident lecserélik, jelenleg egyre biztosabbnak néz ki, hogy újrázhat demokrata elnökjelöltként, republikánus oldalon pedig ismét Donald Trump tűnik befutónak. A bukmékerek szerint ha Donald Trumpnak Joe Biden lesz az ellenfele, a republikánus jelölt számít a favoritnak, de más demokrata jelölttel szemben ez már nem biztos – emelte ki.
Hozzátette:
ha Donald Trump visszaül az Egyesült Államok elnöki székébe, markáns változás lesz az amerikai külpolitikában.
A magyar uniós elnökségről Kovács István azt mondta, ezalatt fontosnak tartana egy Nyugat-Balkán–EU csúcsot, amelynek egyértelmű üzenetet kellene megfogalmazni a Nyugat-Balkán mielőbbi uniós integrációjára. – Emellett a magyar uniós elnökség lehetőséget adna az uniós intézményeknél is a jogállamisági szempontok érvényesülésének vizsgálatára – tette hozzá. Az európai uniós kutatási igazgató szerint Magyarország fontos és kritikus időszakban veszi át az uniós elnökséget.
Várakozásai szerint 2024-ben is folytatódnak majd az uniós jogállamisági fellépések Magyarország ellen, sőt már nemcsak a jogállamiságot, hanem a demokráciát is vizsgálják majd. Folytatódni fog a migrációról szóló vita, a háború szükségessé teszi a védelmi képességek növelését és a költségvetési időszak felénél a korrekciók, valamint a következő ciklus előkészítése is megindul.
Hangsúlyozta: 2024-ben lesz húszéves Magyarország EU-tagsága, és az év a demokrácia ünnepe is lesz, hiszen egyes számítások szerint a Föld lakosságának 41 százaléka az urnák elé járul majd valamilyen választáson, majd példaként említette hogy a Magyarországgal szomszédos országokban, Szlovákiában, Horvátországban, Ausztriában és Romániában is tartanak választásokat. Sőt Ukrajnában is választások lennének, ám a hadiállapot miatt azokat várhatóan nem tartják meg. Emellett választások lesznek Oroszországban, Indiában és Mexikóban is.
Borítókép: Az Európai Unió zászlaja (Fotó: Pixabay)
