Nem fogja elhinni! Szökőévben erre jogosultak a hölgyek

A szökőnapok/szökőévek azért léteznek, mert a Gergely-naptárban egyetlen év valamivel rövidebb, mint egy szoláris év, azaz amennyi idő alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot. Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért a naptár, amely ugyanannyi napot tartalmaz, minden évben elcsúszik a világ eseményeihez képest. Korrigálható a csúszás, amennyiben beillesztünk egy plusz napot az évbe – vagy egyéb módon időnként módosítunk az év hosszán. A legérdekesebb hagyomány az ötödik századra nyúlik vissza, amely a szökőévvel kapcsolatos.

2024. 02. 29. 5:05
szerelmespár
Forrás: Forrás: Pexels.com
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szökőév több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál, azért, hogy a naptárt (négyévente) szinkronba hozza a csillagászati (tropikus évvel) vagy évszakok szerinti idővel. Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért a naptár, amely ugyanannyi napot tartalmaz, minden évben elcsúszik a világ eseményeihez képest. Korrigálható a csúszás, amennyiben beillesztünk egy plusz napot az évbe – vagy egyéb módon időnként módosítunk az év hosszán.

A szökőnapokat – melyek a naptárat hangolják össze a csillagászati év hosszával – nem szabad összekeverni a szökőmásodpercekkel vagy „ugrómásodpercekkel”, amelyek az órát hozzák szinkronba a nap hosszával. Korábban írtunk már arról, a 2024-es év szökőév, tehát egy nappal tovább tart ez az esztendő

Mióta van szökőév?

A szökőnap egyébként nem ma van, hanem hivatalosan február 24-e volt. Ennek oka a római naptárban keresendő, amelyben Julius Caesar kihirdette, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”, mely a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, melyet a szökőnap követ. Ám tévesen gyakran február 29-ét tartják szökőnapnak. 

Már Julius Caesar idején igény volt arra, hogy a naptári év olyan hosszú legyen, mint amennyi idő alatt „a Nap a Föld körül” megtesz egy teljes kört. (Akkor és még sokáig a geocentrikus világkép uralkodott, azaz az emberek abban a hitben éltek, hogy a Nap és minden más égitest a Föld körül kering. Kopernikusz közel 1600 évvel Julius Caesar uralkodása után alkotta meg a heliocentrikus világképet.) Az akkor használatos naptárak nem is tudtak megfelelni ennek az igénynek. 

A szökőévek ötlete Krisztus előtt 45-re nyúlik vissza – ekkor vezette be Julius Caesar a Julianus-naptárt Szószigenész alexandriai csillagász számításaira alapozva. 

Eszerint az év 365 napból állt, az új év januárral kezdődött, és mivel a teljes napév néhány órával rövidebb ennél, minden negyedik évben beiktattak egy szökőnapot, hogy ellentételezzék. A bevezetőjéről elnevezett Julianus-naptár így sem volt teljesen pontos. A szökőnap beiktatása ellenére évente 11 perc 12 másodpercet késett, így 128 évenként felgyűlt egy napnyi eltérés. A 16. századra a differencia mérete elérte a 11 napot – írja az Újkor.hu.

A 16. század közepére a csillagászok észrevették, hogy az évszakok a vártnál körülbelül tíz nappal korábban kezdődtek. Ennek orvoslására XIII. Gergely pápa 1582. február 24-én kiadott bullájában új naptárat vezetett be, amelyet később Gergely-kalendárium néven emlegettek. A reform elemeként finomították a szökőnapok betoldását, illetve korrigálták a naptárt: 1582. október 4-ét rögtön 15-e követte, így „eltűntek” a Caesar kora óta felhalmozódott felesleges napok. 

Évszázadokon át a Gergely-naptárt csak a katolikus országok használták, de végül a protestáns országok – Nagy-Britannia például 1752-ben – is átvették. Magyarország 1588-ban vezette be, Görögország ellenben csak 1924 márciusában.

A szökőnapok/szökőévek azért léteznek, mert a Gergely-naptárban egyetlen év valamivel rövidebb, mint egy szoláris év, azaz amennyi idő alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot. Egy naptári év pontosan 365 nap hosszú, de egy szoláris év 365 nap, 5 óra, 48 perc és 56 másodperc. Ha nem számolnánk ezzel a különbséggel, akkor a naptári és a szoláris év minden évben 5 órával, 48 perccel és 56 másodperccel eltérne. Ha azonban minden negyedik évhez szökőnapokat adunk, nagyrészt kiküszöbölődik ez a probléma. 

A rendszer azonban nem tökéletes: négyévente körülbelül 44 perc, 129 évente egy nap lesz az eltérés. A probléma megoldása érdekében a százzal osztható évek nem szökőévek, kivéve a négyszázzal oszthatókat, például az 1600-as és a 2000-es évet. De még maradt egy megoldásra váró probléma, amit a szökőmásodpercek bevezetésével oldottak meg.

Mint ahogyan korábban megírtuk, a Nap és a Hold óceánokra gyakorolt gravitációs hatása miatt változik a Föld tengely körüli forgási sebessége. Az atomórákban ellenben a másodperc meghatározását az atomok rezgésszámához kötik, amely független az égitestek mozgásától. Ez utóbbit össze kell hangolni a Föld forgásával. Szökőmásodpercekkel teszik rendbe 1972 óta a Föld forgása és az atomórák által mért világidő közötti különbséget – legutóbb 2016-ban éltek ezzel a lehetőséggel. Utóbbi volt a 27. alkalom, amikor szökőmásodperc beiktatásával korrigálták az időt. 

A 2022. novemberi általános súly- és mértékügyi konferencián az a döntés született, hogy nagy valószínűséggel 2035-ben véget ér a szökőmásodperc karrierje. 

A legérdekesebb történet a szökőévvel kapcsolatban az ötödik századra nyúlik vissza, Szent Patrikra és Szent Brigittára visszamenő hagyomány Írországban, hogy a nők csak szökőévekben tehetnek házassági ajánlatot.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.