Ön kipróbálná a svédasztalos menzát? Ebben a zuglói iskolában óriási sikere van + galéria

Fotó: BachPekaryMate

– Be kellett látni, hogy a közétkeztetés jelenlegi formája nem kompatibilis ezekkel a generációkkal, és bár a nehezebb utat választottuk, láthatóan megéri – mutat a kicsik felé.

A tápanyagban gazdag ételek segítenek, hogy az órákon is jobban teljesítsenek a diákok. Fotó: Bach Máté

A döntéshez való jog segít, hogy jól evő gyermekké váljanak

Amíg a gyerekek jóízűen falatoznak, Lackó Gábor, az iskola igazgatója elmondja: bár remélte, ő maga sem gondolta, hogy ekkora sikere lesz a szabad szedéses tálalásnak. A gyerekek hamar rákaptak az ízére, nemcsak a menza megítélése javult sokat, de a jóllakottság is, ráadásul érezhetően kevesebb az ételhulladék is.

– A kezdetektől fogva támogattam, hogy kialakítsuk az intézményben ezt a tálalási formát. A szülőket, a gyerekeket és a pedagógusokat is tájékoztattuk a bevezetést megelőzően, és elmondtuk, hogy olyan nevelési lehetőség van előttünk, amit vétek lenne kihagyni – fogalmaz, majd azzal folytatja: amíg korábban aszerint zajlott az ebédeltetés, hogy a kicsik, ha akarták, ha nem, megkaptak egy adagot, amit vagy megettek, vagy nem, most ők maguk dönthetnek, mit esznek és mennyit. Sokkal bátrabban kísérleteznek, még a legkisebbek is, egy kisgyermek tegnap például a nudlit előbb kipróbálta tejföllel, aztán gyümölcsöntettel és végül sajttal is – teszi hozzá nevetve.

A gyerekzsivaj elillan, az étkezőben már csak a tányérok és az evőeszközök csörömpölése visszhangzik, mindenki elégedetten emeli a szájához a falatot, belefeledkeznek az ízekbe. Aki feláll, az is csak repetáért szalad, hogy még a következő osztály érkezése előtt megpakolja a tányérját. 

Jó rájuk nézni

– nyugtázza az egyik pedagógus, aki szintén arról számol be, maga is rácsodálkozott, milyen rövid idő alatt változik a kicsik étkezési és ételekhez való szokása, ha maguk dönthetnek. – Bevallom, szkeptikus voltam eleinte, mert az elmúlt évtizedek alatt jócskán átalakult a gyerekek étkezési kultúrája, mondhatni, eltűnt. Sokszor kínlódtunk a hagyományos menzás étkeztetésekkor, pedig üres gyomorral vagy az otthonról hozott, büféből szerzett nasikkal nem lehet jól teljesíteni az órákon sem – jegyzi meg a tanítónő.

Fotó: Bach Máté

 

Az „utálatosak” is elfogynak

– Nemcsak szakemberként, de szülőként is fontos felismerni, hogy változtak a fogyasztói igények és megváltoztak a szokások, hogy a gyerekek egyre kevesebb ételt esznek meg. Mi a nehezebb utat választottuk, és nem csökkentettük a menü kínálatát, hanem épp ellenkezőleg, növeltük, és azon gondolkodtunk, hogyan tudnánk segíteni a gyerekek étkezését, miközben változatosan, finomakat és nem utolsósorban egészséges alternatívákat kínálunk – magyarázza Dávid-Dobos Zsófia, a Hungast cégcsoport vezető dietetikusa. Szerinte

a svédasztalos módszer sikerét jól mutatja, hogy a három „legutáltabb” alapanyagból – vagyis a májból, a gombából és a halból – készült ételek a leghamarabb fogynak el a kínálópultból, a diákok örömmel fogyasztják a gombapaprikást, a harcsapaprikást és a resztelt májat is.

– Mi magunk is meglepődünk olykor, hogy milyen „gasztropszichológiai” hatása van annak, ha a kicsik maguk dönthetik el, hogy miből mennyit esznek. Azokban az intézményekben, ahol már a szabad szedéses étkeztetés működik, alig néhány nap után azt láttuk, hogy a fiatalok egyre bátrabban kísérleteznek, és púposra pakolt tányérok helyett a maguk étvágya szerint szednek a kínált életekből.

A dietetikus szerint arról ugyan korai még beszélni, hogy a gyerekek egészségi állapotát javítja a svédasztalos menza, abban biztos, hogy a jó példát, a változatos és jó tápértékű ételek igényét hazaviszik, és ez talán újra asztalhoz ülteti a családokat.

Borítókép: Gyerekek a menzán (Fotó: Bach Máté)