Marharaguleves, vaníliás nudli és sztrapacska – ebből a menüből választhatnak ma a diákok az egyik vidéki menzán, a gyerekek saját maguknak szedhetnek a tányérjukra. Az úgynevezett svédasztalos, vagyis a szabadszedéses menza lehetőségét a Hungast még tavaly, az előző tanévben kezdte el tesztelni. Az ország legnagyobb közétkeztetési cége eddig negyven intézményben alakította ki, illetve át a menzákat, hogy a fiatalok maguk döntsék el, miből és mennyit esznek. A módszernek óriási sikere van.
Nagy siker, hatalmas nyomás
– Ezeken a helyszíneken szélesebb kínálatból, kétféle menü közül választhatnak és szedhetnek a gyerekek, emellett pedig egy hideg szortiment is a kínálat része, ha esetleg egyik sem tartozik a kedvenceik közé – fogalmazott Enyedi Csaba. A Hungast kommunikációs igazgatója kiemelte: bár az eddigi tapasztalatok ugyan nagyon jók, mégis számtalan kihívás elé állítja őket, ugyanis a jogszabályi követelmények mellett a szülői és a gyermekek elvárásainak is meg kell felelniük, ami nem könnyű.
Mindez ráadásul egy igen költséges beruházást is igényel, hiszen másfajta pult- és tálalókialakításra van szükség a szabad szedéses étkeztetés esetén, valamint nagyfokú konstruktivitást a pedagógusok részéről
– avatott be Enyedi Csaba, aki arra is kitért, a közétkeztetés továbbra is alulfinanszírozott. Ugyan a kormánytól hatalmas támogatást kapnak az intézményi fenntartók a közétkeztetési feladatok ellátására, az emberek fejében viszont még mindig az az elképzelés él, hogy a menzának olcsónak kell lennie.
– Korábban, amíg nem volt táplálkozás-egészségügyi rendelet, addig a közétkeztetőknek és az intézményfenntartóknak mindössze annyi volt a feladatuk, hogy a viszonylagos fogyasztói elégedettséget elérjék a lehető legkedvezőbb áron. Ma már szó sincs erről, hiszen megannyi jogszabályi feltételnek kell eleget tennünk: a rendelet például azt is meghatározza, hogy melyik ételből mennyit adhatunk, így hiába imádják a gyermekek, tészta főételeket kéthetente csupán kétszer kínálhatunk, és az ételkészítés során naponta felhasználható só-, valamint cukormennyiség is végletekig lecsökkentett benne – mondta.
Miért nem szeretik a levest?
– Érdekes látni, hogy amíg a szülők jelentős része például kifejezetten ragaszkodik ahhoz, hogy mindennap legyen leves a menzákon, addig a gyerekek nem igénylik ezt a fogást. Sőt, sok család valójában le sem ül otthon közösen étkezni, számtalan felmérés mutatott rá, hogy a gyerekek túlnyomó része otthon nem eszik, sőt nem ismeri az otthon elkészített, hagyományos ételeket, többnyire a feldolgozott, gyorsételek határozzák meg az étkezési kultúrájukat – hívta fel a figyelmet Enyedi Csaba.
A gyorsétkezdék kínálatával – amelyeknek összetevőit semmilyen szabályok közé nem szorítják – nem tudnak és persze nem is szeretnének versenyezni,
hiszen piacvezető szolgáltatóként a jogszabályok betartása mellett, az egészséges társadalom kinevelése, valamint a szegmensnek a példamutatás is nagyon fontos számukra – fűzte hozzá. A közétkeztető cég kommunikációs igazgatója példaként elmondta, ugyan kéthetente kétszer adhatnak ivólét leves helyett, amely valójában 100 százalékos gyümölcslé, a szülői reklamációk miatt nem használják ki, pedig a levesek háromnegyede a kukában végzi minden egyes nap.