Schmidt Mária: A kommunista eszme a legaljasabb ösztönökre épített

Időszaki kiálíltás nyílt a Terror Háza Múzeumban.

Budapest, 2024. május 13. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet fõigazgatója beszédet mond a Nagy bûntetthez nagy eszme kell! címû videópályázat ünnepélyes díjátadóján a Terror Háza Múzeumban 2024. május 13-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

– A kommunizmus a politikai eszmén kívül kulturális, nyelvi és társadalomszervezeti elveket is megvalósított és egy szerteágazó intézményrendszert is kiépített, hiszen tisztában voltak vele: mindezekre szükségük van ahhoz, hogy elképzeléseiket széles körben és hosszú távon is működtetni tudják – hangoztatta. – Azon túl, hogy a kommunista eszme az emberek legaljasabb ösztöneire – a többi között az irigységre, az önzésre és a gyűlöletre – épült, ezt még fel is erősítette. Ez a kommunizmus legfőbb bűne amellett, hogy százmilliók halálát, megnyomorítását és szenvedését okozta, valamint az emberek gondolkodását is megmérgezte – jelentette ki.

Károkat és szenvedést okozott a kommunizmus

A főigazgató komoly problémának nevezte, hogy amikor a kommunizmusról beszélünk, akkor nemcsak a múltra, hanem a jelenre is kell gondolni, hiszen sok fiatal gondolkodását ma is megmérgezi a kommunizmus eszméje, különösen Nyugaton.

– Számunkra reményt ad, hogy a videópályázatok készítői felismerték a kommunista eszmerendszer lényegét. A szakítás a kommunizmussal nemcsak azt jelenti, hogy egy más, demokratikus társadalmat építünk fel, hanem azt is, hogy visszahelyeztük a magyar és az európai kultúrát azokhoz a keresztény gyökerekhez, amelyek erőt adtak, és a gyűlölet helyett a szeretethez tértünk vissza 

– mondta a főigazgató. 

Mindenki munkáját megköszönte, külön kiemelve Fekete Rajmundot, akinek az ötlete volt a pályázat, és aki az egész programot a szívén viselte. Schmidt Mária örömét fejezte ki, amiért együtt mutathatják be, milyen károkat és szenvedést okozott a kommunizmus. Arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába volt nagy eszme, emlékezetünkben mára csak a gonosz tettek maradtak meg.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója örömét fejezte ki a pályázat létrejöttéért, és amiért ennyi fiatal vett rajta részt. Mint mondta, a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet számára egyaránt fontos, hogy a mai fiatalok pontosan tudják, szüleik, nagyszüleik, dédszüleik min mentek keresztül, és megértsék, hogy a szabadságot nem adták ingyen, hogy voltak olyan pusztító eszmék a múlt században, amelyek egy hamis ígéret reményében képesek voltak mindent feláldozni, ahol milliók halála csupán unalmas statisztikának minősült.

– A pályázatra készített videók bemutatták a kommunizmus valódi arcát, illetve azt, hogy a kommunizmus megdöntésében milyen szerepük volt azon hétköznapi hősöknek, akiknek bátorsága azt példázza, hogy a gonosznak ellenállni kötelesség. A diákoknak sikerült lerántania a kommunizmusról a leplet és bemutatni álszent, torz, ronda és eleven valóját 

– fogalmazott.

Bejelentette, hogy a beérkezett pályaművek készítői közül nemcsak az első hármat díjazzák, hanem minden pályázó kap ajándékot, könyvcsomagot, és egy különdíjat is kiosztanak, smelynek nyertese az egész osztályát elviheti a Terror Háza Múzeumba.

Szerte az országból érkeztek pályázatok

Az ünnepségen elhangzott, hogy a pályázat arra ösztönözte a diákokat, hogy videóban mondják el a kommunizmus bűneit, meséljék el a tettesek vagy éppen az ellenálló hősök történetét, ehhez pedig a tavaly szeptemberben nyílt, egyszerre merész, groteszk és görbe tükröt tartó tárlat adta a diákok számára az ihletet. A pályázók műfaji megkötés nélkül, legfeljebb egyperces videóikkal vállalkozhattak a megméretésre. A felvételek szerte az ország – Budapest, Dunavecse, Érd, Hajdúnánás, Inárcs, Máza, Nagykanizsa, Rákóczifalva, Sopron, Székesfehérvár, Vecsés és Veresegyház – középiskoláiból érkeztek.

A diákok országosan ismert és saját, helyi településeikhez kötődő személyeket és történeteket is témául választottak – áll az esemény mellé kiadott háttéranyagban. A kitüntetéseket Schmidt Mária és Fekete Rajmund mellett Géczi Szilvia, a Terror Háza Múzeum kommunikációs igazgatója, Sam Havadtoy képzőművész, festő, az időszaki kiállítás műalkotásainak készítője, Botka Endre, a Ferencváros és a magyar labdarúgó-válogatott hátvédje, Egri Péter, a Mystery Gang rockabilly zenekar énekese, Mák Roland kreatív producer, rendező és Szabó László kommunikációs szakember adta át. Az első díjat Csoma Péter Seungu nyerte el, aki pályamunkájában a kilencéves Li Szüng-bok, „a koreai Mansfeld Péter” történetét mutatta be. A fiú 1968-ban dél-koreaiként bátran a támadó észak-koreai kommandósok szemébe mondta, hogy gyűlöli a kommunista pártot, amiért kegyetlenül meggyilkolták, így vált a kommunista terror mártírjává. Li Szüng-bok emlékét egy Szöulban állított szobor őrzi.

Borítókép: Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet főigazgatója beszédet mond a Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című videópályázat ünnepélyes díjátadóján a Terror Háza Múzeumban 2024. május 13-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)