Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára karizmája is megtépázódott

Tóth Bálint László, az MCC politikatudományi műhelyének kutatója szerint a DK komoly veszteségeket szenvedett el a június 9-én tartott választásokon.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

– Miért nem fog a golyó Gyurcsány Ferencen, aki 2010 óta sorozatosan bukja el a választásokat, mégse volt mostanáig komolyan vehető kezdeményezés a párt éléről való leváltására?

– Az elmúlt bő másfél évtizedben Gyurcsány Ferenc felelősségét nem kérdőjelezte meg senki, akár a 2006-os kormányellenes tüntetésekről, akár a 2010-es fülkeforradalomról volt szó. Ebben fontos szerepe lehet a személyes karizmájának, és annak, hogy mégiscsak miniszterelnöki tapasztalattal rendelkező szereplőről volt szó. A másik oka annak, hogy Gyurcsány Ferenc elmozdíthatatlannak látszik a magyar baloldal élvonalából pedig az, hogy 

a politikus a rendszerváltozás időszakától kezdve jelen van a magyar politikai-gazdasági elitben, és mint ilyen, jelentős befolyásra tett szert a tehetsége, a házassága vagy akár a vagyonosodása révén. 

A volt kormányfő befolyásosságának harmadik pillére pedig a politikus kommunikációs meggyőzőképessége, amely már miniszterelnöksége során is számos válsághelyzet kezelésében segítette ki. A gyurcsányi retorika a kezdetektől megosztó volt a magyar társadalomban, hiszen nem mindenki szimpatizált a Tony Blair-féle új hullámos balliberális brit politikai kommunikációból másolt sémákkal. Ugyanakkor kétségkívül Gyurcsány magabiztosságot és lendületességet sugalló üzenetei segítették az MSZP-t kormányra 2006-ban, valamint hozzájárultak a Demokratikus Koalíció (DK) felemelkedéséhez 2011 után.

Gyurcsány Ferencről emellett elmondható, hogy vezetésével a DK folyamatosan nőtt szavazóbázis tekintetében, többek között az egykori pártja, az MSZP rovására is. Olyannyira, hogy 

a DK az EP-választásokon 2014-től kezdve egyre jobb eredményeket tudott elérni százalékosan, egészen 2024. június 9-ig, a nagy buktáig.

Ugyanis mostanáig Gyurcsány Ferenc fel tudta mutatni, hogy ő egy kormányzóképes alternatívája lehet a Fidesz–KDNP országlásának. A lejtmenet most azonban már egyértelművé vált, ugyanis Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára karizmáján is jelentős csorbát ejtett, hogy idén az MSZP-vel és a Párbeszéddel összefogva feleannyi százalékot szereztek az EP-választáson, mint öt évvel ezelőtt egymagukban.

– A Demokratikus Koalícióban is egyre erősödik azoknak a hangja, akik Gyurcsány Ferenc távozását követelik. Lehet ennek a kezdeményezésnek valódi eredménye, elmozdítható Gyurcsány a párt éléről?

– Nincs értelme Gyurcsány Ferencnek távoznia a DK vezetéséből, hiszen ő maga a DK. Az ő személye, az ő ismeretségi, befolyási környezete köré épült a párt, amely nem véletlenül a DK, a Demokratikus Koalíció nevet kapta, amely ugye a feleségének a monogramja is egyben. Nem is lenne értelme Gyurcsány Ferencnek visszavonulót fújnia, hiszen most még újrakezdheti az építkezést. A lesújtó EP-szereplés után újra kell fogalmazni a választók és a párt, a Demokratikus Koalíció közötti társadalmi, érzelmi kapcsolatokat, és ehhez viszont a legfontosabb és első lépés a megmaradt „kemény mag” megtartása. Ez a DK-s törzsszavazói bázis pedig nem venné jó néven Gyurcsány Ferenc visszalépését, hiszen ők a pártalapító személyéhez és karizmájához kötődnek.

Most arról van szó, hogy azok a DK-szavazók, akik csak azért szimpatizáltak eddig a párttal, mert abban látták a legesélyesebb ellenzéki kihívóját a Fidesz–KDNP-nek, elkezdtek átpártolni az újabb esélyes kihívóhoz, a Magyar Péter-féle Tiszához. 

Gyurcsánnyal az élen viszont nehéz lesz a pártnak szövetségeseket találnia az ellenzéki térfélen. A Fidesz és a Tisza közötti esetleges mérleg nyelve pozícióról pedig nem is álmodozhatnak, amíg a megosztó volt miniszterelnök vezeti a pártot. Ezt hívják patthelyzetnek.

Gyurcsány lett a baloldal sértett embere? 

– Gyurcsány a Demokratikus Koalíciót az egyetlen számottevő baloldali pártnak nevezte Magyarországon. Mit jelent ez a MSZP-re, illetve a Magyar Péter-féle Tisza Pártra nézve?

– A napokban közzétett beszédében és a később vele készített interjúban is rengeteg olyan megjegyzése volt Gyurcsánynak, amelyben csipkelődést, gúnyolódást és 

sértettséget is fel lehetett fedezni. 

Azonban arról, hogy a DK az egyetlen számottevő baloldali párt, igazából nem tévedett, ugyanis ez a párt rendelkezik valódi szavazóbázissal, választói felhatalmazással, háttérrel és országos pártstruktúrával. Emellett a párt a zászlajára tűzte a szociáldemokrácia hívószavát, ami az egyik fontos és meghatározó identitáselemük lett az Orbán-gyűlölet mellett. 

A másik ilyen hívószó, amivel operált a DK, az Európa-pártiság. Ez is mellényúlás volt, mert jelentős bázisra ezzel se lehet szert tenni, nemcsak Magyarországon, de Európa egyik országában sem. Magyarországon az igazi Európa-pártiságnak ez a nyolcszázalékos eredménye van.

– Miért most kezdett Gyurcsány Ferenc Magyar Péter támadásába, miért nem a választások előtt?

– Gyurcsánynak kontraproduktív lett volna a kampányban támadni Magyar Pétert, ugyanis akkor muníciót szolgáltatott volna a Magyar Péter-i teóriának, miszerint a DK az voltaképp a kék Fidesz, és létezik egyfajta kimondott vagy kimondatlan alku a magyar kormánypártok és a DK között. Ez a paktum Magyar értelmezésében abban áll, hogy a DK-t kell megtartani a baloldal vezetőjének, hiszen Gyurcsánnyal az élen szinte elképzelhetetlen a kormányváltás a magyar társadalom döntő többsége számára. Mindazonáltal idén február óta Magyar Péter diktálja a baloldalon a tempót, az ellenzék és egy ideig a kormánypártok is csak alkalmazkodni tudtak a kialakult helyzethez. 

A DK pedig belátta, hogy ha június 9-e előtt nyíltan támadni kezdték volna Magyar Pétert, akkor elveszíthették volna az Orbán-kormány leváltását óhajtó szimpatizánsaik jelentős részét, ami végül így is bekövetkezett, mint azt láthattuk.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke beszédet mond a DK–MSZP–Párbeszéd pártszövetség európai parlamenti és önkormányzati választási eredményváró rendezvényén a budapesti Radisson Blu Béke Hotelben (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)