Országos Vérellátó-szolgálat vezetésével a Semmelweis Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem konzorciuma a Koronavírus-fertőzéssel szemben természetes védettséget adó faktorok vizsgálata és alkalmazása plazmaterápiában címmel négyszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Befektetés a jövőbe felhíváson.
A projektben a koronavírus-fertőzéssel szemben természetes védettséget adó plazmaalkotók vizsgálata és alkalmazása volt a középpontban.
A kutatás során azt vizsgálták, hogy milyen természetes faktorok teszik a konvaleszcens plazmát rosszabb állapotú betegeknél is hatékonyan alkalmazhatóvá, valamint milyen jelei vannak annak, hogy egy beteg valószínűbben kerül súlyos állapotba. Így több gyulladást vagy citokinvihart potenciálisan előre jelző molekulát vizsgáltak a kutatók, és a korábban is kutatás tárgyaként megjelölt citokinvihart valószínűleg megelőző molekulát még alaposabban kutatták.
A projekt során előállítottak egy úgynevezett konvaleszcens plazmából származtatott új, koncentrált készítményt és elkészítették annak kísérleti vagy klinikai használatra alkalmas teljes előállítási dokumentációját.
A konzorcium két tagja, az OVSZ és az ELTE kifejlesztett két különböző de hasonló hatású, a természetben ebben a formában elő nem forduló molekulát, mely alkalmas a komplement rendszer aktivációjának gátlására, így a citokinvihar gátlására. Ezek a molekulák szabadalmaztatási eljárása folyamatban van. Ugyanezen molekulák alkalmasak lehetnek arra, hogy viszonylag későn felismert szeptikus vagy más eredetű sokkot gátoljanak, az egyik leggyakoribb halálos kórházi szövődményben bevethetőek legyenek.
A Virológia Nemzeti Laboratóriumban végzett vizsgálatok alapján a kifejlesztett anyagok egy része alkalmas volt arra, hogy a SARS–CoV–2 okozta súlyos, sejtes immunkárosító hatást kivédje
– írta közleményében az Országos Vérellátó Szolgálat, majd hozzátették, a kutatás arra összpontosítva folytatódik, hogy előre jelezhető-e, ki kerül súlyos állapotba, és a súlyosabb állapotú betegekben kialakuló gyulladás, illetve citokinvihar közömbösíthető-e.
