A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Egyszer történik meg ez a különleges csillagászati jelenség nyolcvanévente, és most úgy tűnik, megint eljött az idő

Szabad szemmel is láthatóvá válhat az éjszakai égbolton nóvakitörés miatt a T Coronae Borealis (T CrB) nevű különleges változócsillag.

Forrás: MTI2024. 07. 10. 17:33
Salgótarján, 2024. május 5.
A hosszú expozíciós idõvel készült felvételen meteor látszik az égbolton a salgói vár felett Salgótarján közelében 2024. május 5-én hajnalban, az Éta Aquaridák meteorraj maximumának idején.
MTI/Komka Péter
illusztráció Fotó: MTI/Komka Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jelenség bármelyik nap bekövetkezhet, ennek során az objektum nagyjából olyan fényesnek látszik majd, mint a Sarkcsillag – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló szerdán.

A T CrB nevű csillag egy 3000 fényévre lévő, két csillagból álló rendszer egyik tagja, amely az Északi Korona (Corona Borealis) csillagképben található. A T CrB egy különleges változócsillag, amit a szaknyelvben visszatérő nóvának neveznek. Ez azt jelenti, hogy a csillag bizonyos időközönként hirtelen felfényesedik, majd a felfényesedés időskálájánál valamelyest lassabban elhalványul, majd visszatér a nyugalmi állapotába.

A közlemény szerint a kettős rendszerben legutóbb 1946-ban következett be nóvakitörés, előtte 1866-ban, és a számítások szerint nemsokára újra rendkívüli felfényesedés tanúi lehetünk. Ekkor az egyébként szabad szemmel láthatatlan csillag egy „új csillag” (latinul: nova stella), azaz nóva formájában megjelenik az égbolton.

A hirtelen felfényesedés után az elhalványulás is rendkívül gyorsan bekövetkezik: a csillagot pár napig lehet megfigyelni szabad szemmel, majd még körülbelül egy hétig binokulárral vagy távcsővel. Ezután a T CrB fokozatosan visszahalványodik nyugalmi fényességére, és azt megtartja még 80 éven át.

A nóvákat különböző osztályokba sorolják az elhalványulás mértéke alapján. Mindezek mellett létezik még egy nóvatípus, amelyet visszatérő nóvának neveznek: ebben az esetben a nóvarobbanás nemcsak egyszer következik be a csillag élete során, hanem bizonyos időközönként, 10–100 éves időskálán ismétlődik, míg végül a csillag egyszer eljut a végső megsemmisülést okozó szupernóva-robbanásig. Jelenleg a Tejútrendszerben tíz visszatérő nóvát ismernek, amelyeknek egyike a T CrB.

A különleges jelenségről részletes beszámoló olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.