A zöldebb jövő érdekében kisebb lábon kellene élnünk

Az úgynevezett kislábnyomos életmód fontosságára hívta fel a figyelmet a fenntartható jövőért a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke Nagyatádon szerdán.

Forrás: Pixabay

A kislábnyomos életmódba olyan megoldások tartoznak, amelyek a zéróenergiás aktív otthonok, a növényi alapú étkezés, a mindennapi klímabarát energiatudatos zöldéletmód, az autó- és repülőgép-mentesség elemeit tartalmazzák – közölte Szili Katalin a Nyugdíjasok Egyesületének vezetősége előtt az idős vidéki lakosságnak a fenntartható gazdaságról és környezetről szóló tájékoztatását célzó Changers projekt részeként tartott előadásában. Ugyancsak ide sorolhatók a hulladékmentességre, az elsősorban a helyi erőforrásokra és gazdaságra, a boldogságot jelentő jóllétre és nem az anyagi értelemben használt jólétre fókuszáló, a társadalmi igazságosságon, az aktív állampolgárságon alapuló módszerek – tette hozzá. A Föld lakossága 1804-ben lépte át az egymilliárdot, 2022-re a nyolcmilliárdot, és várhatóan 2100-ra meghaladja 11 milliárdot úgy, hogy közben Kelet-Európa népessége csökken, a csökkenés mértéke a Baltikumban meghaladja a húsz százalékot az előrejelzések szerint – idézte fel.

Amíg az emberiség 1970-ben egy bolygónyi erőforrást használt fel egy évben, mára ez a szám 1,75-re nőtt. Ha a Föld területét elosztjuk az emberek számával, a világ minden lakosának 2,5 hektár jutna, átlagosan ennél sokkal többet veszünk igénybe, Magyarországon 3,7 hektárt – ismertette az ökológiai lábnyommal összefüggésben a tiszteletbeli elnök.  Egy felmérés szerint a 16–25 év közötti fiatalok 60 százaléka kifejezetten aggódik a jövője miatt, és az, hogy milyen lesz a jövő, nagyban függ attól is, milyen a jelenünk, mi magunk mennyi erőforrást veszünk igénybe – mondta. Emlékeztetett rá, 

az Országgyűlés 2013–ban fogadta el a Nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégiát, amelyben 12 évre meghatározta a felelősségi rendszert is, hogy mit kell tenniük a vállalkozóknak, gazdálkodó szervezeteknek, civileknek, önkormányzatoknak, a kormányzatnak vagy a magánszemélyeknek a fenntarthatóságért. A dokumentum lejár, már készül az új stratégia a következő 12 esztendőre az újabb fenntartható fejlődési céloknak megfelelően – fűzte hozzá.

Szili Katalin fontosnak nevezte, hogy az alaptörvény meghatározza, együtt kell kezelni a gazdasági, társadalmi, szociális és ökológiai kérdéseket, illetve rendszerben megjelenő problémákra rendszerszerű válaszokat szükséges adni. A politikus véleménye szerint érdemes odafigyelni rá, mennyi erőforrást használunk fel, hogy takarékosabb életet alakíthassunk saját magunk, a gyermekeink és unokáink élete érdekében. Szili Katalin a fenntarthatósággal összefüggésben az egyik legfontosabb üzenetnek a generációk közötti szolidaritást, az idősek megbecsülését nevezte, emlékeztetve, hogy aktív életükben ők is hozzájárultak a társadalom építéséhez. Ennek a megbecsülésnek a legjelentősebb eleme a 13. havi nyugdíj visszadása volt az elmúlt években – hangoztatta. Hozzátette, reméli, az inflációs és egyéb kérdések kezelése az idősek megélhetésének biztonságát is erősítik. Szili Katalin beszédében kitért a közel-keleti és az orosz–ukrán konfliktusra is. Azt mondta, 

úgy látszik, „senki sem tanul a történelemből”, a második világháború után azt lehetett hinni, már nem lesznek ilyen történések, ezért szükség van rá, hogy az országok vezetői „leüljenek és békét teremtsenek”. Magyarország mindvégig kiáll a béke, a béketeremtés mellett – közölte.