Elkeserítő hírt közölt a Nébih, de van, ami bizakodásra ad okot

Megtört az élelmiszer-pazarlás évek óta tartó csökkenési trendje a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfrissebb kutatási eredményei szerint. A 2023. negyedik negyedévében folytatott felmérés 501 háztartás csaknem 1400 fogyasztójának szokásait vizsgálta, és nem akármilyen eredményekre jutottak.

illusztráció Fotó: Shutterstock

Szeptember 29-e az élelmiszerpazarlás elleni világnap, ami ideális alkalom arra, hogy alaposabban megvizsgáljuk a háztartási élelmiszerhulladék mennyiségének és összetételének hazai helyzetét. A Maradék nélkül programja 2016-ban kezdte tanulmányozni e kérdéskört, azóta rendszeresen méri annak alakulását.

A legutóbbi felmérés alkalmával 501 háztartásban összesen 1388 fogyasztó adatait összegezték országszerte,

hogy megtudják, milyen élelmiszerekből mennyit dobnak ki a magyar emberek, valamint, hogyan hasznosul az élelmiszerhulladék. A 2023 novembere és decembere között zajló kutatás eredményei alapján a háztartási élelmiszerhulladék csökkenése Magyarországon a tavalyi évben megtorpant. Sőt, 2022 hasonló időszakához képest két kilogrammal nőtt és 

62 kilogrammra emelkedett az átlagos fejenkénti éves mennyiség.

A két kilós gyarapodás szinte teljes egésze az ún. elkerülhető élelmiszerhulladékok, vagyis a tiszta pazarlás területén jelentkezett. Az élelmiszerpazarlás túlnyomó részét – egészen pontosan 82,51 százalék – továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk és a tejtermékek adják, habár 2016-hoz képest a pékáruk esetében sokkal tudatosabbá vált a lakosság. Bizakodásra ad okot, hogy 

a felmérésben részt vevők 82 százaléka úgy érzi, tovább tudná csökkenteni az élelmiszer-pazarlását.

További jó hír, hogy a komposztálás továbbra is őrzi az elmúlt években megszerzett népszerűségét: a háztartások több mint fele komposztál valamilyen módon.

Hogy mi az oka annak, hogy többet pazarlunk, mélyebb elemzést igényel, de feltételezhető a koronavírus járvány háztartási tudatosságra gyakorolt hatásának „elkopása”, és az élelmiszerárak inflációjának mérséklődése. A kezdeti pozitív eredményekben nagyobb arányban jelenhetett meg a fenntarthatóságra fogékony emberek életmódváltásából eredő hulladékcsökkenés is, ami napjainkra már beépült az „átlagba”. 

Mindez a lakossági szemléletformálás fontosságát támasztja alá, elsősorban az új ismeretekre fogékony gyerekek és fiatalok körében. Különösen, mivel a Nébih felméréséből az is kiderül, hogy a pazarlás oka legtöbbször figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza, ami csak szemléletváltással, tudatos odafigyeléssel orvosolható.

A hivatal idén is várja a jelentkezéseket az élelmiszerhulladék-mérésre, ahol a résztvevők megtudhatják, miből mennyi élelmiszerhulladékot „termelnek”, és hogyan tudnák csökkenteni a pazarlásukat. Jelentkezni ide kattintva lehet.