A kijózanodás éveként vonulhat be a történelemkönyvekbe 2024, amikor kiderült, hogy a gazdaság fogaskerekeit nem tartják egybe az üres politikai lózungok. Mostanra világossá vált, az orosz–ukrán háborúra, a klímaváltozásra vagy a technológiai fejlődésre adott válaszok teljes egészében nélkülözték a gazdasági racionalitást, végső soron ennék a levét isszák meg szerte Európában a gazdasági szereplők. A Volkswagen gyárleépítése, a Dunaferr problémái, vagy a Northvolt vesszőfutása mind ugyanabból gyökerezik: elvesztette a versenyképességét Európa – írta a Világgazdaság.
Az idei év egyértelműen legnagyobb megrázkódtatása a teljes európai gazdaság számára Németország és a Volkswagen válsága. Németország felemelkedése és unión belüli vezető pozíciója ugyanis szorosan összefügg a wolfsburgi székhelyű vállalat történetével. A kezdetben állami támogatásokkal kistafírozott céget mai napig a világ legnagyobb autóexportőreként tartják számon, ám a 14 millió darabos éves kapacitásának azonban alig több mint kétharmadát képes jelenleg kihasználni. Tavaly a Volkswagen csoport mindössze kilencmillió járművet gyártott le, ami értelemszerűen a vállalatot költségcsökkentésre és elbocsátásokra kényszeríti. A cégvezetés az indokok között a vártnál gyengébb keresletet és az elektromos átállás okozta elbizonytalanodást jelölte meg, de ettől valójában sokkal komplexebb a probléma.
Németország ugyanis elvesztette versenyképességének a kulcsát, ami évtizedeken keresztül Európa vezető gazdaságává és a modern technológiák működtetőjévé tette, ez nem más, mint az olcsó orosz nyersanyag okozta gazdasági előny.
Az, hogy erről 2022-ben levágták különös körülmények között az Északi Áramlat felrobbantásával, kihúzta a szőnyeget Berlin alól. A Volkswagen drámája mellett ugyanezt látjuk a többi nagy múltú német cégnél, különösen az energiaintenzív ágazatokban, mint a vegyiparban tevékenykedőknél.
A teljes cikk itt olvasható:
