A Tisza Párt hét európai parlamenti képviselője az új parlamenti ciklus első évében összesen 113 felszólalással élt a strasbourgi és brüsszeli plenáris üléseken. A valós szám azonban ennél jóval kisebb, mivel az Európai Parlament hivatalosan felszólalásként tartja nyilván a tényleges felszólalások mellett a tiszások által igen kedvelt, úgynevezett kékkártyás kérdéseket és válaszokat, valamint az egyes vitákhoz írásban benyújtott felszólalásokat is.
Beszédes számok
A fenti, megengedő kritériumok alapján vett szereplések számát tekintve Kulja András vezet 23 felszólalással, míg a sort Dávid Dóra zárja, ő mindössze tíz alkalommal kért szót. Érdekesség, hogy Dávid utoljára az áprilisi plenáris ülésen szólalt fel. Az azóta eltelt három strasbourgi plenáris és egy brüsszeli mini-plenáris ülésen a képviselőnő semmilyen témában sem nyilvánult meg, noha a szavazások jegyzőkönyvei és saját Facebook-oldala tanúsága szerint jelen volt az eseményeken. Kulja András után annak a Gerzsenyi Gabriellának van a legtöbb felszólalása – összesen húsz –, aki nyíltan beszélt arról, hogy politikai okokból tartják vissza a hazánknak járó uniós forrásokat.
Gerzsenyit a néppárti tagságot óvodai beszoktatáshoz hasonlító Tarr Zoltán delegációvezető követi, aki 18 alkalommal emelkedett szólásra, majd a munkahelyéről a második legtöbbet hiányzó Magyar Péter következik 15 felszólalással. Végezetül az uniós források visszatartásának politikai okokból örülő Kollár Kingának – aki bevallotta, hogy azért okoznak kárt Magyarországnak, hogy ezzel segítsék a pártjukat – 14, a rezsicsökkentés ellen szavazó Lakos Eszternek pedig 13 felszólalása volt az elmúlt egy évben.
Tiszás célkeresztben Magyarország
A tiszás képviselők számokban kifejezve gyenge teljesítményének „értékét” tovább árnyalja, hogy a felszólalásaik zöme hazánk ellen irányult. A sort ebben az európai képviselői munkát kamuállásnak tartó Magyar Péter vezeti, aki egy híján mind a 15 felszólalását Magyarország és a magyar kormány ellen intézte.
Gerzsenyi Gabriella hasonlóan „szép” arányt képvisel, az ő húsz felszólalásából 19 támadta hazánkat. Kollár Kinga és Tarr Zoltán szintén az élmezőnyben jár, előbbi 14-ből 12, utóbbi pedig 18-ból 14 felszólalásban gáncsolta Magyarországot. Noha Kulja kezdetben még szakpolitikainak nevezhető irányvonalat képviselt, hamar felvette főnöke stílusát, így mára már 17 hazánk elleni felszólalással „büszkélkedhet” a 23-ból. A két legkevesebbszer szóra emelkedő Lakos Eszter 13-ból nyolc, Dávid Dóra pedig tízből öt Magyarország elleni megnyilvánulással zárja a sort.
Aknamunka a szakbizottságokban
Mindent egybevetve látható, hogy a Tisza Párt európai parlamenti képviselői az elmúlt egy évben 113 felszólalásból 89-et intéztek Magyarország és a magyar kormány ellen, ami 79 százalékos arány. És mindez csak a plenáris üléseken elhangzott felszólalásokra vonatkozik. Az egyes szakbizottságok ülésein, a sajtóban és a közösségi médiában elhangzó, a magyar érdekekkel ellentétes megnyilvánulásokat már össze sem lehet számolni.
