Pulai András önleleplezése után teljes a káosz a baloldali közvélemény-kutatóknál

Tájékoztatás helyett vádaskodni kezdtek a baloldali közvélemény-kutatók, miután a Publicus Intézetet vezető Pulai András minapi önleleplező nyilatkozatával kapcsolatban küldtünk nekik kérdéseket. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni a Mediántól és a manipulációs kerekasztal többi résztvevőjétől, hogy a Publicushoz hasonlóan ők is felfelé torzító méréseket közölnek-e a Tisza népszerűségéről, illetve, hogy ők is a Fidesz előnyét mérik-e helyi szinten. Érdemi választ szinte sehonnan nem kaptunk, ám a baloldali elemzőcégek közti koordináció megbomlását mutatja, hogy egymásnak erősen ellentmondó kutatásokat kezdtek közölni az utóbbi időben. Mindeközben stabil Fidesz-vezetést mutatnak olyan meghatározó think-tankek mérései, mint a Nézőpont vagy a Századvég.

Forrás: ATV / YouTube

Eluralkodott a totális zűrzavar a baloldali közvélemény-kutatók körében, miután Pulai András, a Publicus Intézet vezetője szokatlan nyíltsággal beszélt arról, hogy felülmérik a Tiszát és alulmérik a Fideszt. A Klikk TV interjúműsorában Pulai hosszabban kifejtette, hogy mit ért ez alatt: a Tisza körüli „hype”-nak tudja be, hogy országos szinten kiemelkedően magasan mérték a párt támogatottságát. Azonban a 2026-os választás kimenetele szempontjából fontosabb helyi szinten – az egyéni választókerületekben – azt tapasztalták, hogy a Fidesz vezet. 

Pulai a Tisza Párt körüli „hype”-nak tudja be, hogy országos szinten ennyire magasan mérték a párt támogatottságát

Lapítanak

Pulai Andás kijelentései nyomán számos további kérdés merül fel az egymással összehangoltan működő baloldali elemzőcégek Magyar Péterék népszerűségét mutató méréseiről. Így például szerettük volna megtudni, hogy az Idea Intézet, a Závecz Research, a 21 Kutatóközpont, a Medián, valamint a Republikon Intézet is ugyanazzal a felfelé torzító módszertannal készíti-e az országos kutatásait, mint a Publicus, s hogy az egyéni választókerületben ők is a Fidesz fölényét mérik-e. 

A manipulációs kerekasztalba tömörülő elemzőcégeknél egyebek mellett arról is írásban érdeklődtünk, hogy miért nem publikálják a – Pulai szerint pontosabb – helyi szintű méréseiket.

Kérdéseinkre egyedül a Republikon válaszolt. Horn Gábor, az elemzőcég mögött álló alapítvány elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy jelenleg nem végeznek helyi szintű kutatásokat, amihez szerinte hiányoznak a jelöltek, az ott indulni kívánó pártok, emellett elég forrásuk sincs arra, hogy több egyéni választókerületben rendszeresen végezzenek méréseket. 

Úgy vélte, egyetlen kutatásból nem lehet általánosítható következtetéseket levonni, ahhoz, hogy egy körzetről valódi képet kapjanak. Hozzátette: a helyi kutatásokat – a jelöltek és a pártok ismeretében – a választások hajrájában érdemes alapul venni.

Válaszok helyett vádaskodás

Két intézettől érkezett valamilyen reakció az e-mailünkre, ám Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója és a Mediánt vezető Hann Endre tájékoztatás helyett csupán vádaskodott.

Figyelemre méltó, hogy mindketten ugyanarra – az egyébként értelmezhetetlen – kifogásra hivatkozva tagadták meg a válaszadást: sérelmezték, hogy csak a Pulai Klikk TV-s megszólalását bemutató cikkünk megjelenése után kerestük meg őket kérdéseinkkel.

Azonban az említett írásnak semmi köze a jelenlegihez, ebben a cikkünkben szerettük volna feldolgozni az elemzőcégek reakcióit. Az, hogy Pulai András – egy Facebook-posztban – ugyanezzel támadta lapunkat, arra utal: a baloldali közvélemény-kutatók egyeztethettek egymással, hogy miként keretezzék a Publicus vezetőjének önleleplező nyilatkozatát.

Egymást kioltó elemzések

A manipulációs kerekasztalban eluralkodó káoszt mutatja az is, hogy az elemzőcégek kutatásai kezdenek erősen széttartani. Bár tavaly ősszel – szinte varázsütésre – mindegyik intézetnél a Tisza Párt vette át a vezetést, az elmúlt időszakban néhány héten belül olyan kutatásokat közöltek, amelyek gyakorlatilag kioltják egymás érvényességét. Így például a Medián arról írt a múlt hónapban, hogy a részvételüket biztosan ígérő pártválasztók körében 51-36 százalékra vezetnek Magyar Péterék a Fidesz előtt, valamint, hogy már a falvakban is beérte a Tisza támogatottsága a kormánypártokét.

Ezzel szemben az Idea Intézet egy olyan kutatással állt elő a minap, amely a Tisza zuhanó népszerűségét rögzítette: a teljes szavazó korú lakosság körében négyszázalékos előnyt mértek a pártnak, ami azt jelenti, hogy rövid időn belül kevesebb mint a felére esett Magyarék előnye a Fidesszel szemben.

Az elmúlt bő egy év baloldali közvélemény-kutatásait úgy foglalhatjuk össze röviden, hogy mindössze néhány hónappal a tavaly júniusi választást követően extrém mértékű – húszszázalékos - növekedést mértek a Tiszának, majd hirtelen nagyjából ekkora visszaesést. Ilyen rövid időn belül nehezen elképzelhető ekkora – közel egymillió főnyi szavazó mozgását feltételező – kilengés, ami önmagában is megkérdőjelezi a manipulációs kerekasztal méréseinek hitelességét.

Magabiztos Fidesz-előny az egyéni körzetekben

Mindeközben az olyan meghatározó közvélemény-kutatók, mint a Nézőpont vagy a Századvég, stabilan néhány százalékos Fidesz-előnyt mértek az elmúlt hónapokban. 

Az egyéni választókerületekben sorra készülő mérések pedig azt mutatják, hogy helyi szinten még ennél is magabiztosabban vezetnek a kormánypártok. 

Így például Jász-Nagykun-Szolnok 2-es számú egyéni választókerületében a Fidesz–KDNP 40,4 százalékon áll, míg a Tisza Párt támogatottsága 25,8 százalékos. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5-ös számú egyéni választókerületében ugyanez az arány 38-27 százalék a Fidesz javára.

Emlékezetes: Orbán Viktor miniszterelnök az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemen arról beszélt, hogy arra számít: a Fidesz–KDNP jelöltjei szerzik meg e mandátumok zömét a jövő évi választáson. Szavai szerint jelen állás szerint nagyjából 80 egyéni választókerületben győzne kormánypárti jelölt, de a kampány célja 86-87 mandátum elnyerése.