– Egyre nagyobb ráeszmélés, hogy az egészségre mint holisztikus egészre kell tekintenünk. Ez azt jelenti, hogy a testi és a mentális egészség összekapcsolódik: ha a testi egészségünket nem ápoljuk, az kihat a mentális jóllétünkre, például az egészséges, tápláló ételek vagy a sport hiánya révén. Ha pedig nincs egy alap mentális jóllétünk, nem tudunk figyelni a kapcsolataink ápolására, nem vagyunk hatékonyak a munkahelyünkön, nem teljesítünk jól az iskolában, de van, hogy az ágyból sem tudunk kikelni – fogalmazott Juhász Bettina pszichológus a Magyar Nemzetnek, aki nemrégiben az MCC Egészségedre elnevezésű programon beszélt a különböző generációk mentális kihívásairól.
Ha rosszul vagyunk, az megbetegít
A Mélylevegő projekt szakembere lapunk kérdésére kifejtette, sokszor háttérbe szorul a mentális egészségünk, ami a mindennapok rohanásában egyébként teljesen észszerűnek is tűnik. – Noha tény, hogy nem rendelhetünk mindent a mentális jóllétünk alá, különben sosem csinálnánk meg semmit. Ha szisztematikusan figyelmen kívül hagyjuk a lelki szükségleteinket, egy olyan életben találhatjuk magunkat, ahol gyűlöljük a munkánkat, boldogtalanok vagyunk a kapcsolatainkban, gyomorgörccsel vágunk neki minden hétnek, és csak különböző menekülési szokások jelentenek egy kis fellélegzést, mint a péntek esti alkoholfogyasztás vagy a szünetekben való cigarettázás. Vagyis ha rosszul vagyunk, az megbetegít. Fontos megérteni, hogy mentális jóllétünk közvetlenül befolyásolja testi egészségünket az életmódunkon keresztül – példázta.
A Lalonde-modell szerint egészségi állapotunkat négy fő tényező befolyásolja: a genetika, amely körülbelül húsz-harminc százalékban határozza meg egészségünket, magában foglalja az öröklött tulajdonságokat és hajlamokat a betegségekre. A környezeti tényezők 10-15 százalékban járulnak hozzá egészségi állapotunkhoz, magukban foglalják a szociális és fizikai környezet hatásait, például a levegő minőségét vagy a társas támogatottságot. Az egészségügyi ellátás pedig tíz-húsz százalékos szerepet játszik a hogylétünkben, amely a megfelelő orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok minőségét foglalja magában. A legnagyobb hatást, negyven-ötven százalékot az életmódbeli tényezők jelentik: a táplálkozás, a testmozgás vagy épp a dohányzás és egyéb káros szokások.