Több évtizeddel rövidülhet az életünk, ha nem figyelünk a lelkünkre

Évtizedekkel lehet rövidebb az élete azoknak, akik valamilyen mentális betegséggel küzdenek – hívta fel a figyelmet Juhász Bettina pszichológus. A szakember szerint a szülők szerepe szó szerint életmentő lehet a fiatalkori öngyilkosságok visszaszorításában, a gyerekek lelki biztonsága, érzelmi intelligenciája és önbecsülése ugyanis sokszor a családi minták alapján épül fel. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy a testi és a mentális egészségünk összeforr, nincs egyik a másik nélkül.

Illusztráció Forrás: Pexels

Juhász Bettina pszichológus, a Mélylevegő projekt szakembere. Forrás: Facebook

 

Futunk a technológia után

Juhász Bettina rámutatott, bár a technológia rengeteg fejlődést hozott magával, a kutatásokból jól látni, hogy hatással van a mentális egészségre, különösen a fiatalabb generációknál, akik gyakorlatilag folyamatosan a digitális világban élnek. – Nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy a technológia fejlődése közvetlenül okozza a mentális nehézségek növekedését, de az biztos, hogy sok problémát felerősíthet. A digitális jelenlét mindennapos lett, ami kihívásokat hoz az impulzuskontroll terén, és önértékelési problémákat is okozhat, hiszen állandó összehasonlításra késztet. A magányosság érzése, a videójáték- vagy online vásárlási függőség is egyre gyakoribb jelenség, és nem szabad elfelejteni a képernyőkből érkező kék fény negatív hatását az alvásra, ami különösen a gyerekeknél jelentős – jelentette ki.

Juhász Bettina szerint nagyon nehéz a szakemberek, a tanárok és a szülők dolga is, a technológia ugyanis olyan ütemben fejlődik, hogy mire egy adott jelenséget megvizsgálnak és reagálnak rá, akár évek is eltelhetnek, és már egy újabb trend hódít a digitális térben, amely szintén megannyi mentális problémát generálhat az újabb generációk körében.

– Hihetetlen gyorsasággal változik a technológiai környezet, és az idősebb generációknak ebben nincs még igazán kapaszkodójuk. Gondoljunk csak bele: sok szülő úgy nőtt fel, hogy gyerekként legfeljebb tévét nézett, nem tapasztalhatta meg a digitális eszközökkel való együttélés árnyoldalait vagy kihívásait, így a gyermekeik számára sincs bevált nevelési módszertanuk, amit megörököltek volna, nincs olyan tapasztalat, amit automatikusan továbbadhatnának a gyerekeiknek – sorolta, majd azzal folytatta: 

A szakembereknek is kihívást jelent ez az alkalmazkodás.

– Képzeljük el, hogy megjelenik a fiatalok körében egy új közösségi médium, pár évvel később szélesebb korosztályban is tudomást szereznek róla, és a szakértők is elkezdenek érdeklődni, hogy vajon ez az új platform hogyan befolyásolja a fiatalok fejlődését. A kutatóknak még hosszú időre van szükségük, hogy összegyűjtsék az adatokat, és alaposan feltárják, milyen hatásokkal járhat a használata, például hogy táplálhatja-e a testképzavart vagy ronthatja-e a koncentrációs képességeket.

A kutatási eredmények megírása, lektorálása, publikálása és szakmai fórumokon való megvitatása mind időigényes folyamatok, és mire elérik a gyakorló szakembereket, addigra az a gyerek, aki mondjuk 12 évesen kezdte el használni az adott platformot, már 17-18 éves, és talán már  váltott is, és egy egészen új platformon tölti az idejét. Így történhet meg, hogy mire a gyakorlati javaslatok elérik a szülőket vagy tanárokat, a digitális világ már teljesen más – példázta.

Meglátása szerint hasonló a helyzet a szabályozásokkal is: amikor a szakértők végre egyetértenek egy trend vagy platform hatásaival kapcsolatban, a jogi szabályozás kialakítása olyan hosszadalmas, hogy mire a gyakorlatban is alkalmazható lenne, már egy új digitális trend söpör végig a fiatalok körében.

 

Évtizedekkel lehet rövidebb az élet

A szakember szerint jó tudni, hogy a kutatások szerint a depresszió és az egyéb mentális betegségek akár tíz-húsz évvel is csökkenthetik a várható élettartamot.

– A pszichiátriai betegek körében a magasabb halálozási arány nemcsak az öngyilkosságnak és a baleseteknek tudható be, hanem olyan betegségeknek is, mint a szív- és érrendszeri problémák, a májbetegségek, az elhízás és annak szövődményei, valamint a cukorbetegség. A kezeletlen mentális zavarok esetén a szerhasználat jelentősen gyakoribb az átlagpopulációhoz képest. A depresszió és a szorongás növelik az öngyilkosság, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, illetve a stressz okozta túlevés kockázatát is – sorolta.

De mik a szorongás és a depresszió leggyakoribb kiváltó okai? A pszichológus kifejtette, ezek az okok korosztályonként eltérőek lehetnek, de általánosságban a genetikai hajlam, a korai negatív életélmények és konkrét kiváltó élethelyzetek kombinációja jelentős szerepet játszik.

– A genetikai hajlam és a korai életélmények súlyosan növelhetik a depresszió esélyét, akár nyolcvan százalékkal, különösen, ha ezekhez később kiváltó események is társulnak. Fiatalabb korosztályokban például a korai traumák vagy családi problémák, idősebbeknél a munkahelyi stressz vagy a kapcsolati nehézségek lehetnek a kiváltó tényezők – jelezte. 

A pszichológus reagált arra a kutatásra is, mely szerint a 15–29 évesek körében az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok.

– Ez nem csupán számadat, hiszen mögötte minden egyes esetben emberi történetek állnak. Ebben az életkorban a fiatal szervezet még ellenállóbb, ritkábbak a halálos kimenetelű krónikus betegségek, és így az öngyilkosság előrébb kerül a halálokok között – mondta, majd azzal folytatta:

A fiataloknak nagyobb a regenerálódási képességük, de mentális és érzelmi szinten gyakran nagyobb a sebezhetőségük, hiszen az önálló életkezdés, a társadalmi nyomás és az identitáskeresés folyamatai intenzív stresszt jelenthetnek nekik.

A szakember emlékeztetett, az öngyilkosság kérdésköre még mindig tabunak számít, így sokszor nehéz kívülről felismerni, ha valakinek ilyen gondolatai vannak. – Sajnos sok fiatal szégyenérzetből, félelemből vagy a megértés hiánya miatt nem fordul segítségért. Ha minél többen ismernék a lelki egészség támogatásának fontosságát, az nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy ezek az esetek időben felszínre kerüljenek, és az érintettek megkapják a szükséges támogatást – tanácsolta, kiemelve, hogy a szülők edukálása, a gyermekekre irányuló „igazi” fókusz segíthetnek abban, hogy a fiatalok által elkövetett öngyilkosságok száma csökkenjen.

 

Szülői edukáció, örökölt sors

Juhász Bettina szerint a szülők edukációja ebben a kérdésben alapvető fontosságú, hiszen a gyerekek lelki biztonsága, érzelmi intelligenciája és önbecsülése sokszor a családi mintákból épül fel. – Az, hogy a szülők megértsék a mentális egészség fontosságát és felismerjék a jeleket, hozzájárulhat ahhoz, hogy időben támogassák gyermekeiket, akár professzionális segítség bevonásával. Az erős személyiségmag kialakítása már az anyaméhben elkezdődik. Ha mentálisan egészséges gyerekeket szeretnénk nevelni, az azzal kezdődik, hogy milyen környezetbe születnek, milyen a szülők személyiségének érettsége és milyen a köztük lévő kapcsolat. Hiszen az lesz a gyerek átvett mintája a szeretetre. A korai gyermekkorban pedig olyan fontos készségek fejlődnek, mint az önbizalom, a rugalmasság és a problémamegoldó készség. Ha egy gyermek már kis korban megtanul bízni önmagában, és megfelelő támogatást kap, képes lesz helyesen megküzdeni a kihívásokkal, ami hosszú távon az egészséges mentális fejlődés alapja – jelezte.

A szakember említést tett az úgynevezett örökölt sors kérdéséről is, amely szintén hatással van a mentális egészségünkre. – A családi és kollektív traumák hatásai valóban generációkon át öröklődhetnek, de szerencsére a megfelelő terápiás technikákkal ezek feldolgozhatók és átalakíthatók. Az epigenetikai kutatások kimutatták, hogy a környezeti hatások, például a stressz vagy az érzelmi trauma változásokat idézhetnek elő a génexpresszióban, és ezek a változások továbbadhatók az utódoknak. Ugyanakkor a pozitív környezet, a támogató kapcsolatok és a tudatos stresszkezelési technikák képesek újraírni ezt a „sorsot”. Az intergenerációs minták felismerése és a tudatos munka komoly eszköz lehet a feldolgozásban és az egyéni fejlődésben – összegezte Juhász Bettina.