„Nemcsak a szervezetünkre, hanem az alvásminőségünkre is hatással van a magas hőmérséklet, a klímaváltozás miatt pedig nincs mit tenni, meg kell szoknunk a gondolatot” – közölte Hajdu Tamás. A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója egy friss felmérésben mutatott rá, mennyivel alszunk kevesebbet a melegben, és hány perccel csökkenhet az alvásmennyiségünk 2050-re.
A HUN-REN Központ közösségi oldalán megosztott közleményéből kiderül, a kutatásban a hőmérséklet és az alvásmennyiség között fennálló kapcsolatot vizsgálták az 1976 és 2010 közötti magyarországi időmérleg-felvételek adatai alapján.
Az eredmények alapján azokon a napokon, amikor a középhőmérséklet meghaladja a 25 fokot nagyjából átlagosan 13 perccel kevesebbet alszunk. Sőt, egy 20-25 Celsius közötti középhőmérsékletű napon is hat perccel rövidül az alvásidőnk. Ezzel szemben a hideg és enyhe hőmérsékletű napok között nincsen érdemi különbség. Azaz az alvásmennyiség független attól, hogy a napi középhőmérséklet –5, +4 vagy éppen +10 fok.
Nem mindegy, mikor van meleg
„Az viszont nem mindegy, melyik napokon van meleg: a munkaszüneti napokon a 25 Celsius-fok feletti középhőmérséklet harminc perccel csökkenti az alvásmennyiséget, míg egy munkanapon csupán hat perccel” – állapította meg a kutató. Természetesen a munka – szabadnap különbségei mellett a nemek közötti különbségeket, az iskolázottság kérdését és az életkort is figyelembe vette a KRTK kutatója.
Az adatokból kiolvasható az is, hogy az egyéni tényezők is befolyásolják, hogyan reagálunk a hőségre. Például minél idősebb valaki, annál kevesebbet alszik egy 25 fok feletti középhőmérsékletű napon. A 18–40 éveseknél az alvásveszteség átlagosan 6 perc, a 41–60 éveseknél 12 perc, míg a 61 évesek és idősebbek esetében 26 perc. Emellett az alacsonyabb végzettségűek és a férfiak is jobban ki vannak téve ennek a hatásnak.
Honnan esik ki a melegebb napokon az alvás, korábban kelünk vagy később fekszünk?
„Az eredmények azt mutatják, hogy az alvásidő csökkenését elsősorban a korábbi felkelés okozza. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy időmérleg-adatokkal dolgoztam, ami azt jelenti, hogy az alvásként megjelölt periódusok nem feltétlenül esnek egybe a tényleges alvással. Ez a felkelés/felébredés időpontjának meghatározását kevésbé befolyásolja, de könnyen elképzelhető, hogy a meleg időjárás az elalvás időpontját ugyan késlelteti, de a lefekvését nem, így az időmérlegnaplókban alvásként megjelölt időszak a külső hőmérséklettől függetlenül nagyjából ugyanakkor kezdődik, miközben a ténylegesen alvással töltött idő rövidül melegben” – magyarázta Hajdu Tamás.
A kutató hozzáfűzte, a becslések szerint, ha a klímaváltozás mértéke nem lassul, a pesszimista fogatókönyv szerint 2050-re várhatóan átlagosan 6,5 órával fogunk kevesebbet aludni egy év alatt, de egy mérsékelten optimista forgatókönyv szerint is 4,3 óra lesz az alvásveszteség.
Hajdu Tamás szerint noha ez az alvásveszteség eloszlik majd az év során, döntően a nyári hónapokra fog koncentrálódni.
