Ezért fontos befektetni az örökségvédelembe – íme az adatok!

A legtőkeerősebb hazai vállalatok szállnak be a kastélyok felújításába.

Bajna, Sándor-Metternich kastély Forrás: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

A kormány az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a hazánkban évek óta lepusztult, romos állapotú kastélyokat rendbe rakja és új tartalommal töltse meg. A felújított kastélyok között van, amit az állam maga működtet tovább a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-n keresztül, és vannak olyanok, amelyeket hazai nagyvállalatok fogadhatnak örökbe szigorú követelményeknek megfelelve. 

Nemrég lépett életbe a kastélytörvény, amely szerint nyolc állami tulajdonú kastély, kúria és udvarház ingyenes tulajdonba adása kezdődött meg. A kormány a törvény végrehajtását egy próbaév keretében indítja, amelynek során nyolc ingatlant érintenek a pályázatok.

 

Drága mulatság a kastély

Mintegy negyven kastélyt hirdetnek meg újabb körben januárban, az örökbefogadási programra jelentkező önkormányzatoknak pedig olyan tőkeerős cégekkel kell versenyezniük, mint a Mol, az OTP, a Richter, a Magyar Bankholding vagy a 4iG

– mondta nemrég Lázár János építési és közlekedési miniszter. A tárcavezető kifejtette: a kastélyok fenntartása inkább jómódú városok, közösségek hobbija, mert drága mulatság.

Dég, Festetics-kastély (Forrás: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.)

– A legtőkeerősebb hazai vállalatok be fognak szállni a programba, amelyben a pályázó önkormányzatoknak velük kell felvenniük a versenyt. Megnyugtató lehet minden polgár számára, hogy ezek a cégek a társadalmi felelősségvállalás jegyében nemcsak a sportot, hanem a műemlékvédelmet és az örökség megőrzését is finanszírozzák – jelentette ki a miniszter.

 

Szigorú feltételek

A kastélytörvénnyel a kormány célja az volt, hogy magántőkét vonjon be a kastélyok hosszú távú és fenntartható működtetésébe

– erről már Lánszki Regő építési államtitkár beszélt nemrég. Mint jelezte, az elmúlt 13 évben a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram részeként, állami és uniós pénzből több mint egy tucat kastély újult meg, ugyanakkor ezekre még további forrásokat kell fordítani, és üzemeltetésük is folyamatos pénzügyi terhet jelent a költségvetésnek. 

– A tavaly év végén elfogadott és júniusban módosított törvényben a magyar állam tulajdonába került kastélyok nagyon szigorú feltételrendszerrel kerülhetnek magántulajdonba – emelte ki.

A NÖF által rendelkezésre bocsátott adatok szerint így alakultak a különböző kastélyok bevételei az utóbbi években:

Forrás: NÖF

A NÖF által lapunkhoz eljuttatott adatok szerint valóban nem olcsó mulatság a kastélyok fenntartása. Azonban az átadott kastélyok a bevételt is elkezdték termelni, a látogatók belépőt fizetnek, mindegyikben van shop és kávézó,

amelyek mind hozzájárulnak a műemlékhelyszínek fenntartásához. 

 

Százmilliós tétel

A Komárom-Esztergom vármegyei Bajnán található Sándor–Metternich-kastélynak a fenntartása az utóbbi évben a rezsiköltségekkel együtt 135 365 148 forintra rúgott. A kastély bevételei 2023-ban elérték a 64,6 millió forintot, a legnagyobb tételt pedig a jegyekből származó bevétel jelentette, több mint 37 millió forinttal. Azonban a Fejér vármegyei Dég Festetics-kastélyának a fenntartása is jelentős összegeket emészt fel. 2023-ban 183,4 millió forintba került a kastély üzemeltetése, míg a bevételi oldalon 144 millió forintot könyvelhettek el, a legnagyobb bevételi forrás pedig ugyancsak az eladott jegyekből származott, majdnem 96 millió forinttal.

A különböző kastélyok kiadásai az utóbbi években a NÖF adatai szerint:

Forrás: NÖF

Borítókép: Bajna, Sándor–Metternich-kastély (Forrás: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.)