– Nem az a szándékom, hogy provokáljak, hanem hogy kérdéseket fogalmazzak meg, és másokat is kérdések feltevésére, kétkedésre késztessek, és hogy ne fogadjuk el azt, amit le akarnak nyomni a torkunkon – jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Világrendetlenség című új könyvének bemutatóján.
Fokról fokra elveszik a szabadságunkat
A főigazgató hangsúlyozta: az egyik legnagyobb probléma, hogy megpróbálják elejét venni annak, hogy kérdezni merjünk. A fősodor számára kellemetlen kérdéseknél azonnal a megbélyegzés és ledorongolás eszközével élnek, ami az emberek nagy részét visszatartja attól, hogy meg merjék kérdezni a nyilvánvalót. Erre jó példa, amikor a Covid idején a legképtelenebb hülyeséget próbálták meg elfogadtatni, hogy ez a vírus nem egy laborból került ki, hanem addig ugrált egyik állatról a másikra, míg ránk is ugrált. Aki ezt megkérdőjelezte, és arról beszélt, hogy a vírus valószínűleg egy laborból jött ki, azt hülyének, alumíniumsisakosnak és összeesküvés-hívőnek bélyegezték. – Fokról fokra elveszik a szabadságunkat, mert egy olyan világban, ahol nem merünk kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság – mutatott rá Schmidt Mária. Hozzátette:
A nyelv perverziója zajlik a szemünk előtt, és ez árulkodó arról a szándékról, amit velünk szemben el akarnak fogadtatni.
A kereszténységet a nihilizmus váltja a Nyugaton
A főigazgató szerint a nyugati világban a kereszténységről könnyen mondunk le, de kérdés, hogy mire tudunk támaszkodni, ha ez nincsen. Nagyon felelőtlen dolog lebontani egy olyan kerítést, amiről nem tudjuk, hogy milyen célt szolgál. Akik azt gondolják, hogy megvagyunk a keresztény hit nélkül, azok nem tudják, hogy ez mit ad nekünk és miről fogunk lemondani, de főleg azt nem tudják, hogy mit tudunk a helyébe állítani. Nagyon úgy néz ki, hogy a helyébe semmit sem tudnak állítani. Korunk egyik legfontosabb problémája, hogy a hitetlenség nihilizmusba torkollik, a nihilisták pedig nem gondoskodnak a jövőről. Ez egyre inkább jellemzővé válik a nyugat-európai országokban – vélekedett.
A régi elit elvesztette a pozícióit
Schmidt Mária szerint szintén probléma, hogy megszűnt a vita, pedig az eszmecserék nagyon hasznosak, mert a dolgok újragondolására késztetik az embert. Ehhez bátorság kell, ami nélkül semmi sincs, mert sunnyogásból nem lehet várat építeni vagy megvédeni azt. Hangsúlyozta: a vita megszűnésének oka a másik ember semmibevétele. – Van Magyarországon egy elit, ami már egyre kevésbé elit, de egy időben eléggé jelentős pozíciókat foglalt el. Azt gondolták, hogy ők határozzák meg, ki tartozik az elitbe és ki vitaképes. Szerintük a másik politikai oldal képviselői nem vitaképesek, mert ha a régiek leülnének velük vitatkozni, akkor elismernék, hogy másoknak is van teljesítménye, erre pedig nem hajlandók. Ez egy nagyon rossz magatartás, és
nem veszik észre, hogy már nem az övék azok az elit pozíciók, amelyekről azt gondolták, hogy őket igazolják
– mutatott rá.
Schmidt Mária a kereszténységre fogad
A szerzővel folytatott beszélgetés során Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója úgy vélekedett, hogy Schmidt Mária könyve provokációnak tűnhet a Nyugat szemében, mert ott a kérdésfeltevéseket már botránynak tekintik, Ennek az az oka, hogy kialakult egy olyan elit meggyőződés, amely szerint mi vagyunk a hülyék, ha a szemünknek hiszünk. Az igazgató szerint a könyv elején egy hitvalló keresztény nyilvánul meg, amikor azt mondja, hogy mégis a kereszténység győzelmére fogad. – Van egy keresztény, európai és magyar gondolkodó, aki végigvette annak a leltárát, hogy mit nem adunk oda, amikor Nyugaton mindent kidobnak. Gazdagok vagyunk, hiszen olyan szerzőnk van, mint Schmidt Mária, aki merész és ihletet ad – fogalmazott.
A globalista sajtó gyenge lábakon áll
Békés Márton arra is kitért, hogy a 20-25 évvel ezelőtti gonzóújságírásnak vannak olyan körúti maradékai, akik a fikakultúrát képviselik, mondván, hogy semmi nem jó, minden sz…r, de az is nagyon, így ők semmilyen művészeti és intellektuális nagyság megértésére nem képesek. A komolyabb intellektuális teljesítményről egy ilyen típusú újságíró egy könyv elleni érvként azt hozza fel, hogy ki írta, majd az írót jól letromfolja, illetve arra kíváncsi, hogy a művet milyen pénzből nyomtatták, más nem is érdekli őket.
Érzik, hogy az ő világértelmezésük gyenge lábakon áll, ezért nem is állnak ki vitára, nekik inkább a lefikázás megy.
Békés Márton sajnálatosnak nevezte, hogy a sajtó baloldalinak nevezett, valójában globalista-kozmopolita része a hangadó a magyar online médiában. – Meg kell becsülnünk, hogy van Schmidt Máriánk, Terror Háza Múzeumunk és XXI. Század Intézetünk, és készülnek ilyen könyvek. Meg kell egymás vállát veregetni, és közös falanxban kell fellépni a szellem és a kultúra útján is – javasolta az igazgató.
Kendőzetlen nyersesség és egyenesség
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója szerint Schmidt Mária könyve a Nyugat végéről szól, kendőzetlen nyersességgel és egyenességgel. Úgy fogalmazott, csak a gyerekek, a részegek és a magyarok mondják ki az igazságot a világ állásáról. Schmidt Mária állításait vitapontként kell elfogadni, hiszen könyvei intellektuális élményszámba mennek, a Világrendetlenség is egy nagyon mély könyv.
A nyugati civilizáció rá akarja kényszeríteni az értékrendjét és a felfogását a másként gondolkodókra is, akik azt fogják mondani, hogy Schmidt Mária könyve az a magyar kisgyerek, aki a császárról kimondja, hogy meztelen
– fogalmazott.
Aki a valódi problémákra világít rá, az szélsőséges
Giró-Szász András történész, politológus Schmidt Mária könvvének laudációjában úgy fogalmazott: teljes egészében egyetért a mű mondanivalójával és azokkal a kiemelésekkel, amelyeket a könyv tartalmaz. A cím jól tükrözi életünket és mindennapjainkat, egy önsorsrontó, illetve a mások által a mi sorsunkat elrontó helyzetben vagyunk. A széles nyilvánosság nem a valós problémákkal, hanem álproblémákkal foglalkozik, akik pedig bemutatják a valóságot, azokat megpróbálják szélsőségesnek és barbárnak beállítani. Schmidt Mária bemutatja, hogy a mai woke-ok, a nácik és a kommunista ateisták politikáját utánozva, hogyan űzik ki Istent a mindennapjainkból.
Mindez azért történt, mert az ateista marxizmus áttette a székhelyét Nyugatra, elfoglalta az egyetemeket, meghódította a nyugati értelmiséget, birtokba vette a médiájukat, és így a figyelem már nem a valós problémákra irányul, melynek a központjába a progresszió került. Képviselői harcolnak a biológiai nemek, a fehérek, a férfiak, de mindenekelőtt a fehér férfiak ellen, ami identitásválságot generál. Lerombolja a nemzeti, a lokális, a munkahelyi és a családi közösségeket, helyükre csak pénzt és a „szent fogyasztást” viszi be.
Giró-Szász András kiemelte: a kormány dolga, hogy felkészítse Magyarországot az új korszak kihívásaira, merjen nemet mondani az érdekünket nem szolgáló elképzelésekre.
A nemzetállamok Európája az utolsó esély a keresztény elveken és hagyományokon alapuló Európa túlélésére. Kodályt Zoltánt idézve kijelentette: Magyarország csak úgy maradhat fenn, ha lélekben minden magyar határőr lesz, Schmidt Mária már bizonyította, hogy régóta határőr – jelentette ki a politológus.
