– Nem az a szándékom, hogy provokáljak, hanem hogy kérdéseket fogalmazzak meg, és másokat is kérdések feltevésére, kétkedésre késztessek, és hogy ne fogadjuk el azt, amit le akarnak nyomni a torkunkon – jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Világrendetlenség című új könyvének bemutatóján.
Fokról fokra elveszik a szabadságunkat
A főigazgató hangsúlyozta: az egyik legnagyobb probléma, hogy megpróbálják elejét venni annak, hogy kérdezni merjünk. A fősodor számára kellemetlen kérdéseknél azonnal a megbélyegzés és ledorongolás eszközével élnek, ami az emberek nagy részét visszatartja attól, hogy meg merjék kérdezni a nyilvánvalót. Erre jó példa, amikor a Covid idején a legképtelenebb hülyeséget próbálták meg elfogadtatni, hogy ez a vírus nem egy laborból került ki, hanem addig ugrált egyik állatról a másikra, míg ránk is ugrált. Aki ezt megkérdőjelezte, és arról beszélt, hogy a vírus valószínűleg egy laborból jött ki, azt hülyének, alumíniumsisakosnak és összeesküvés-hívőnek bélyegezték. – Fokról fokra elveszik a szabadságunkat, mert egy olyan világban, ahol nem merünk kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság – mutatott rá Schmidt Mária. Hozzátette:
A nyelv perverziója zajlik a szemünk előtt, és ez árulkodó arról a szándékról, amit velünk szemben el akarnak fogadtatni.
A kereszténységet a nihilizmus váltja a Nyugaton
A főigazgató szerint a nyugati világban a kereszténységről könnyen mondunk le, de kérdés, hogy mire tudunk támaszkodni, ha ez nincsen. Nagyon felelőtlen dolog lebontani egy olyan kerítést, amiről nem tudjuk, hogy milyen célt szolgál. Akik azt gondolják, hogy megvagyunk a keresztény hit nélkül, azok nem tudják, hogy ez mit ad nekünk és miről fogunk lemondani, de főleg azt nem tudják, hogy mit tudunk a helyébe állítani. Nagyon úgy néz ki, hogy a helyébe semmit sem tudnak állítani. Korunk egyik legfontosabb problémája, hogy a hitetlenség nihilizmusba torkollik, a nihilisták pedig nem gondoskodnak a jövőről. Ez egyre inkább jellemzővé válik a nyugat-európai országokban – vélekedett.