A Habitat for Humanity a világ hetven országában működik, Magyarországon húsz éve vannak jelen. A szervezet lakhatási szegénységgel foglalkozik, ezen a témán keresztül igyekszik nyomást gyakorolni a politikai döntéshozókra. A Habitat for Humanity folyamatosan kritizálja és támadja a kormány lakhatási intézkedéseit, miközben más civil szervezetekkel szövetségre lépve erőteljesen uralják a főváros lakhatási döntéshozatalát, és több, baloldali vezetésű fővárosi kerülettel is szoros kapcsolatot ápolnak – írja az Origó.
A Habitat for Humanity Alapítvány jelentős külföldi támogatással büszkélkedhet, a 2023-as bevallásuk szerint az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó
támogatásuk negyvenmillió forintot tett ki.
Cégük, a HFH International Hungary Nonprofit Kft. 2023-as közhasznúsági mellékletében az szerepel, hogy „a European Climate Foundation (ECF) 2021 július óta támogatja a Habitat energiaszegénység feltérképezésére és csökkentésére irányuló programját”. Az ECF 2019-ben 3,3 millió dollár (akkori árfolyamon számítva körülbelül 970 millió forint) támogatást, 2020 és 2023 között további több mint másfél millió dollár támogatást kapott a Soros-alapítványtól, ami így közvetetten támogatta a hazai Habitatot.
Még ennél is érdekesebb, hogy a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. az Open Society Foundations támogatásával készítette el az Intézményi érdekeltségek a SZOL (Szociális Lakásszövetkezetek) kialakításában című kutatást és a Szociális lakásügynökségek (SZOL) koncepció-előkészítő és vitaanyagot 2013-ban.
„A SZOL egy olyan szervezet, amely közvetít a kiadható lakások tulajdonosai és a potenciális bérlők között. Feladata, hogy kezelje a tulajdonosok és a bérlők kockázatait, így a kihasználatlan lakáskapacitások társadalmilag fontos célok érdekében kerülnek felhasználásra, akár
a jelenleg üresen álló magántulajdonú lakások is szolgálhatnak szociális bérlakásként”
– írja le az anyag szó szerint a fővárosi önkormányzat által milliárdokból működtetett Fővárosi Lakásügynökség modelljét.
Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesteri kampányában központi szerepet játszott a budapesti lakhatási válság enyhítése. A lakhatással kapcsolatos programjának első pontja a Fővárosi Lakástársaság létrehozása volt.
„A magántulajdonosok és a kerületi önkormányzatok számára is lehetőséget biztosítunk arra, hogy a jelenleg üresen álló lakások bérbeadását és kezelését a Lakástársaságon keresztül valósítsák meg. Így biztonságos és költségkímélő módon bérbe adhatóvá válnak ezek a lakások is – jelenlegi tulajdonosaik hasznára” – olvasható Karácsony Gergely 2019-es programjában, ami kísértetiesen emlékeztet a Habitat for Humanity 2013-as, Sorosék által finanszírozott kutatására.
A fővárosi önkormányzat lakásügynökségének cselekvési tervét 2021-ben végül az Utcáról Lakásba! Egyesület és a Városkutatás Kft. szakértői mutatták be, 2024 márciusi megalakulásakor pedig az Utcáról Lakásba! Egyesület alapítója és társelnöke, Kovács Vera lett az igazgatója. Ezek a civil szervezetek mind szervesen kapcsolódnak egymáshoz, sőt 2010 környékén szövetségbe is tömörültek: a Lakhatási Koalíció tagjai a Habitat for Humanity, a Város Mindenkié (AVM) csoport, az Utcáról Lakásba! Egyesület és a Városkutatás Kft.
Nem csoda, hogy amikor a 2024. október 30-i Fővárosi Közgyűlésre Szentkirályi Alexandra azt a javaslatot nyújtotta be, hogy a lakásügynökségre szánt források helyett a Top Plusz pályázatban a kollégiumi férőhelyek bővítésére és megfizethető szolgálati lakások kialakítására kapjon forrást a főváros,
a Habitat for Humanity és a Lakhatási Koalíció tagjai nyílt levelet írtak a fővárosi képviselőknek,
amiben a Fővárosi Lakásügynökséget igyekeztek védeni. A budapesti Fidesz-frakció javaslatának megtárgyalása közben az derült ki a közgyűlésen, hogy a lakásügynökség féléves fennállása alatt összesen 26 lakást adott ki, a Top Plusz pályázat húszmilliárdos keretéből viszont hárommilliárd forint megy az ügynökség működésére és az általa nyújtott kedvezményre, ennek ellenére a fővárosi képviselők nem szavazták meg Szentkirályi Alexandra javaslatát és a Fővárosi Lakásügynökség megszüntetését.
Karácsony már Zuglóban is dolgozott a szervezettel
Az Origó emlékeztet: Karácsony Gergely már zuglói polgármestersége idején is együttműködött a Habitat for Humanityvel, méghozzá a bukott mintaházprojektben. Zugló önkormányzata nyolc konzorciumi partnerével összesen 4 508 055 euró támogatást kapott az Európai Bizottság Urban Innovative Actions programján keresztül egy 25-30 lakásos, nulla energiafelhasználású önkormányzati bérház felépítésére.
A történet hamar bebukott, az önkormányzat bele sem kezdett az építkezésbe, ehelyett egy már meglévő önkormányzati ingatlant újítottak fel.
Az európai uniós projektnek voltak úgynevezett soft részei is, a konzorciumi partnerekhez olyan feladatok tartoztak, mint a tapasztalatok összegzése, mintamodellek kidolgozása, mentorprogramok, a lakóközösség megalapozása, a lakók felkészítése. Ezek a „soft” részek 1 823 339 eurót, körülbelül 729 millió forintot vittek el. Az egyik Karácsony Gergely által kiválasztott partner volt a Habitat for Humanity Magyarország, amelynek a „lakóközösség-építés megalapozása, fenntartható életstílus alapjainak kidolgozása” volt a feladata.
Mint az a zuglói önkormányzat és a Habitat között létrejött megállapodásból kiderül, ők 118 325 euró, mintegy 47 millió forint támogatási összeget kaptak. A Habitat for Humanity az Európai Bizottság Urban Innovative Action oldala szerint a 47 millió forintért cserébe kidolgozott egy mentorprogramot a bérházba beköltözők számára, majd a projekt véghajrájában
az eredeti 30 család helyett 14 családot mentoráltak két hétvégén át.
A Zugló.hu oldalára fotókat is kitettek az eseményről, amin az látszott, hogy a Habitat for Humanity egy falra akasztott lepedőre vetített a beköltöző családoknak.
USAID-botrány: kormánybiztos segíti a felderítést
Miután Donald Trump leállította a USAID (Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) kifizetéseit, egyértelműen kiderült, hogy a szervezet az amerikai nemzetbiztonsági hálózat részeként jött létre, az amerikai adófizetők pénzéből külföldi beavatkozások és politikai manipuláció folyt. A szervezet feladata a fedett és nyílt nyomásgyakorlás volt világszerte, ehhez az egyes országok civil, gazdasági, politikai és média szektoraira rátelepült globális hálózatot használták eszközként. Ennek a globális hálózatnak magyarországi és budapesti helytartói is vannak.
Magyarország kormánya ezért úgy döntött, hogy az ügy magyar szálainak kibogozása érdekében kormánymegbízottat küld az Egyesült Államokba, erre a feladatra László Andrást nevezték ki. A Fidesz fővárosi politikusa, Szentkirályi Alexandra pedig bejelentette: kezdeményezni fogják, hogy
Karácsony Gergelyék adjanak számot arról, hány külföldről finanszírozott ügynökszervezettel működnek együtt 2019 óta.
Peter Marocco, a külföldi segélyekért felelős igazgató elmondta, hogy a USAID teljes átvilágítására kilencven napot kapott Donald Trump elnöktől, így április 20-ig minden dokumentumot nyilvánosságra fognak hozni. Teljes transzparenciát ígért nemcsak a magyarországi, hanem minden USAID-projekt ügyében. A nyilvánosságra hozott magyarországi beavatkozások értéke az elmúlt négy évben legalább 20,2 millió dollár volt (közel nyolcmilliárd forint), és a jövő évi választásokra készülve mielőbb a végére akar járni a beavatkozásoknak a kormány, hogy a szükséges intézkedéseket Magyarország szuverenitása érdekében meghozhassák.
Az Alapjogokért Központ kutatásából az derült ki, hogy Soros György 89,5 millió dollárt, megközelítőleg 34,5 milliárd forintot költött el arra 2016 és 2023 között, hogy magyarországi szervezeteket támogasson.
A sorsdöntő, 2022-es országgyűlési választás előtti évben ráadásul rekordmagas, összesen 17 millió dollárt juttatott a hazai szervezeteknek.
