USAID – A politikai manipuláció gépezete 3.: A magyarországi nyomásgyakorló hálózat

Egy pécsi alapítvány volt az egyik nagy nyertese a USAID közép-európai programján belül azon fejezetnek, amely a politikai nyomásgyakorló szervezetek kapacitásnövelésére fókuszált – állapítja meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése a USAID-pénzek magyarországi kiosztásáról és felhasználásáról. A dokumentum lerántja a leplet egy korrupciós hálózatról, amelynek célja a hazánkban törvényesen megválasztott nemzeti kabinet leváltása, megpuccsolása. A jelentés megállapításait bemutató cikksorozat harmadik részében arról lesz szó, mennyi USAID-pénz került a „független médiumokhoz”.

Fotó: J. David Ake Forrás: Getty Images/2024 J. David Ake

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) A USAID-botrány magyarországi korrupciós szálai című jelentése nagy port kavart a múlt hét második felében. A tanulmányt a balliberális sajtó nem győzte kritizálni és lejáratni, miközben a dokumentumban fontos megállapítások jelentek meg arról, hogyan, miért és kiknek a segítségével akarta befolyásolni a közép-európai regionális politikát a Demokrata Párthoz hű amerikai mélyállam, a külügyminisztérium és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, vagyis a USAID. Nem véletlen, hogy a dokumentum kiemelt figyelmet kapott, hiszen megdöbbentő tények láttak napvilágot a program kapcsán.

Terroristák és átláthatatlanság

Ahogy azt cikksorozatunk első részében bemutattuk, a segélynek álcázott amerikai pénzek szétosztása során olyan szervezetek is kaptak a forrásokból, mint a palesztin Hamász és az afganisztáni talibán, valamint többtucatnyi más terrorszervezet. Mindez nem a véletlen műve volt, ugyanis a USAID-támogatásokat sokszor nem transzparens módon osztották ki, és a nyilvános adatbázisokban sem volt mindig lehetséges kideríteni a végső kedvezményezettet.

2021-ben hozták létre a USAID-en belül a Közép-európai programot, a CEP-et, amelyen keresztül főként Magyarországra és Lengyelországra fókuszálva támogatták a baloldali ellenzéket, az álcivil, politikai nyomásgyakorló csoportokat és a függetlennek mondott, ám valójában kormányellenes sajtót. 

A CEP négy fő célkitűzése a politikai nyomásgyakorló szervezetek kapacitásainak növelése; a „független média” erősítése; a jogállamisági és antikorrupciós jogőrképességek fejlesztése és a választási, illetve politikai folyamatokban való részvétel fokozása volt. Minderre legalább 35 millió dollárt költöttek. Izgalmas kérdés, hogy kikhez is vándorolt ez a rengeteg pénz.

A USAID magyarországi hálózata

Mint azt előző cikkünkben bemutattuk, a USAID nem egyedül dolgozott Közép-Európában: az amerikai külügyminisztérium, a Soros-hálózat, nonprofit szervezetek és más, segélyszervezetnek álcázott entitások is csatlakoztak a küldetéshez, amely – hazánk esetben – lényegében a szuverén magyar kormány megbuktatása volt.

A German Marshall Fund (GMF) volt az egyik nagy finanszírozó, amely a USAID-től függetlenül forrásokat biztosított a nyomásgyakorló csoportoknak. A GMF egyik fő támogatottja Az Emberség Erejével Cum Virtute Humanitatis Alapítvány volt, amely egyébként is dollármilliókat kapott külföldi szervezetektől.

A GMF további partnere a Magyar Helsinki Bizottság, a korábbi cikkünkben már említett Zinc Networké pedig a 444.hu exújságírója, az Erdélyi Péter nevével fémjelzett Center for Sustainable Media nevű szervezet. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének legfontosabb együttműködője a média területén az Ökotárs és a Mérték Médiaelemző Műhely voltak. A USAID mellett mozgásba lendült a National Democratic Institute (NDI) is, amelynek hazai partnere a DemNet Alapítvány, illetve a Vajda Violetta által vezetett NDI Hungary Nonprofit Kft. volt.

A Dexis Consulting Group nem regionális partnerszervezetekkel, hanem a térségből toborzott koordinátorokkal akarta lebonyolítani a USAID-program rá eső fejezetét. A Dexis és a USAID 2023-ban 28,6 millió forinttal segítette közvetlenül a Társaság a Szabadságjogokért Alapítvány (TASZ) „a jogállamiság visszaállítására tett országos erőfeszítését”. 

A támogatást a TASZ pécsi, debreceni és miskolci jelenlétének megerősítésére fordították.

Kapacitásnövelés

Mint említettük, a USAID Közép-európai programja, a CEP első pillére a nyomásgyakorló csoportok kapacitásnövelése, megerősítése, felhizlalása volt. A fejezetért felelős GMF ezt a pécsi Emberség Erejével Alapítvány koordinálásával végezte el. Az Emberség Erejével honlapján az úgynevezett Inkubátor-pályázatok támogatójaként nem tüntette fel a USAID-et, a Katalizátor-pályázatokat pedig a kiírás szerint az Európai Bizottság CERV-pályázati rendszerén belül indított Proteus programból finanszírozták. Ez is mutatja az uniós szervek összefonódását a USAID-del, amelyre már korábbi cikkeinkben is utaltunk.

Az Emberség Erejével ebben a programban mostanáig több mint 365 millió forintot osztott szét 276 pályázó szervezet között azzal a kimondott céllal, hogy ellensúlyozza a politikai nyomásgyakorló szervezetek finanszírozásának átpolitizáltságát. A programban szakmai és anyagi támogatást kínált a sikeres pályázóknak, és elvárta tőlük, hogy az általa megfogalmazott célokhoz igazítsák működésüket, szervezetüket pedig integrálják a hálózatba. A finanszírozott csoportokat – éppen a hálózatosodást elősegítendő – más vidéki politikai nyomásgyakorló szervezetekkel (a debreceni Alternatív Közösségek Egyesületével, a miskolci Dialóg Egyesülettel, valamint a szegedi Motiváció Műhellyel) együttműködve választották ki – emelte ki jelentésében az SZH.

A tanulmány szerint az Emberség Erejével Alapítvány tevékenysége valójában ebben a hálózati struktúrában volt értelmezhető: 

a szervezet egyike volt annak a tucatnyi politikai nyomásgyakorló csoportnak, amely az Alkotmánybíróságnál, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál is panasszal élt a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt.

Külföldi pénzektől függő média

A CEP második – a „független média” erősítését célzó – fejezetében a magyarországi ellenzéki médiumoknak a USAID a Zinc Networkön keresztül nyújtott támogatást. A projektbe az amerikai külügyminisztérium is beszállt és az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége több körben is meghirdette a Szabad Média pályázatot. A Zinc közvetlenül támogatta az Átlátszó, a Direkt36 és a 444.hu működését, de ezeknek a támogatásoknak az értéke nem ismert.

A Magyar Nemzet is részletesen foglalkozott a Szabad Média pályázattal, amelynek pénzosztói a Mérték Médiaelemző Műhely és az Ökotárs Alapítvány voltak. A pályázatok Trump beiktatása után már nem folytatódhattak, az utolsó kifizetésekre nem került sor. Az SZH megjegyzi, hogy a teljes keretösszeget nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy a USAID azt tervezte, 2025 tavaszáig, alig több mint egy éven belül csaknem 320 millió forinttal támogatja a magyarországi ellenzéki médiát.

A 2024. januárban kihirdetett első pályázati körben csaknem 116 millió forintot osztottak ki tizenöt pályázó között. A második körben a rendelkezésre álló 40 millió forintból több mint 30 millió forintot ítéltek oda az ellenzéki média támogatására. A USAID-források befagyasztása miatt a harmadik körben felajánlott 173 millió forinttól elesett a huszonhat nyertes szerkesztőség, illetve politikai nyomásgyakorló szervezet.

A magyar ellenzéki médiumokat 2022 és 2024 között nemcsak a USAID, illetve a vele partnerségre lépő szervezetek, hanem az Egyesült Államok külügyminisztériuma, illetve a minisztériummal együttműködő nonprofit és forprofit szervezetek is finanszírozták. 

A Telex akadémia újságíróképzését például 740 ezer dollárral támogatta az amerikai külügyhöz tartozó Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyek Hivatala, amely a USAID Közép-európai programjának előkészítésében is részt vett.

Több tíz millió dollárt költött el az előző években a térségben az Internews nevű, kaliforniai székhelyű nonprofit szervezet is, amely 2022 végén jelentette be, hogy médiatámogatási programokat indít Magyarországon. Az összegekből többek között a 444 üzemeltetője, a Magyar Jeti Zrt. és a Weyer Balázs vezette Független Médiaközpont fenntartója, a Független Újságírók Alapítványa is részesült.

Cikksorozatunk következő részében azokról a támogatásokról lesz szó, amelyet a jogállamiságot, valamint választási részvételt elősegítő szervezetek kaptak a USAID-programok keretei között.