Ukrajna EU-s tagságáról népszavaztatni egy érvelési hiba – írja Facebook-oldalán a pécsi Emberség Erejével Alapítvány.
Az álcivilek szerint ez a „szalmabáb” technika, vagyis amikor valaki irreleváns irányba tereli a beszélgetést. Mindezt azzal támasztották alá, hogy a kérdés nem Ukrajna uniós tagsága, hanem olyan általános érvényű dolgok, mint „szolidaritunk-e a gyengével, ha az erősebb megtámadja”; „az áldozatot hibáztatjuk-e vagy az agresszort”.
Önszalmabábozás
Márpedig az Ukrajnával kapcsolatos kérdések nem csak szimbolikusak, nagyon is valósak. A minap a magyar kormányfő megvétózta Brüsszel az Európa Tanács zárónyilatkozatát arról, hogy eurómilliárdok sokaságával támogassák meg az ukrán államot és annak háborús erőfeszítéseit. A szóban forgó pénzösszeg nem a semmiből terem elő, azt vagy tagállamoknak kell összedobniuk, vagy kölcsön formájában kell felvenniük, amit aztán szintén a mi adónkból fizetnek vissza.
Ukrajna EU-tagsága úgyszintén nem csak szimbolikus kérdés. Annak ellenére, hogy ez nonszensznek tűnik, az Európai Bizottság messze nem így kezeli, mindez pedig világosan kiderül a szervezet honlapjáról.
– Együtt bevezethetjük Ukrajnát közös európai otthonunkba – írja Ursula von der Leyen bizottsági elnök az EB honlapján, utalva az ukrán állam uniós tagságára.
Márpedig Ukrajna esetleges csatlakozása Magyarország mellett számos más ország érdekeit sérti: a francia mezőgazdaság ugyanúgy nem élne túl egy ilyen lépést, mint a térségünk államainak ágazatai.
Ha pedig mindez nem lenne elég: a miniszterelnök számos alkalommal kijelentette, hogy pont a háború szimbolikus kérdéseiben nincs vita közte és az európai felek között. Például abban, hogy Ukrajna áldozat, Oroszország pedig agresszor. Mindezeket figyelembe véve a Soros-szervezet posztjából jól látszik, hogy mit vagy kit képvisel az Emberség Erejével Alapítvány: azoknak az érdekeit, akik kitömik külföldi forrásokkal.
Dollármilliók érkeztek Pécsre
Márpedig döbbenetes mennyiségű pénzügyi forráshoz jutott az elmúlt évtizedben az Emberség Erejével. A pécsi szervezetnek csak 2017 és 2021 között összesen 2 316 680 dollárt (2021-es árfolyamon számolva körülbelül hétszázmillió forintot) juttatott az Open Society Foundations (OSF), vagyis a Soros-alapítvány. A pénzből számos célt támogattak, jutott belőle
- működési támogatásra: 500 ezer dollár;
- a közösségi részvétel és az aktivizmus erősítésére Dél-Magyarországon: 500 ezer dollár;
- a polgári közösségek erősítésére: 500 ezer dollár;
- közösségi startupok támogatására a helyi demokrácia és demokratikus részvétel érdekében: 500 ezer dollár;
- a helyi demokrácia erősítésére a civil szervezetek kapacitásépítésével és a különböző helyi kérdésekben való közösségi részvétel elősegítésével: 200 ezer dollár;
- nyitott kormányzás és részvételi módszertan bevezetésére Pécsett: 82 260 dollár;
- alacsony jövedelmű gyermekek és családok támogatására: 19 420 dollár;
- illetve az alulról építkező aktivizmus oktatására: 15 ezer dollár.
Az Emberség Erejével Alapítvány a 2021-es beszámolójában is hangsúlyozta az OSF-fel való együttműködést: „lezártuk az Erősödő civil közösségek pályázati és kapacitásfejlesztő programot, amely 2017-ben indult, együttműködésben az Open Society Foundationsszel” – olvasható a szervezet beszámolójában.
A szóban forgó Erősödő civil közösségek programnak LMBTQ-érzékenyítő része is volt: „A társadalmat érzékenyíti a Pemel – Pécsi LMBTQ-közösség, hogy elfogadóbbak legyenek az emberek! Sorozatunkban egy-egy kis riporton keresztül bemutatjuk az Erősödő civil közösségek 2018-as támogatottjait”.
A program honlapja szerint „2017 óta kétszáznál több civil közösséggel, több ezer bevont emberrel és nagyszerű történetekkel” büszkélkedhetnek és olyan jelszavak mentén igyekeztek elérni a vidéki civil szektor kapacitásfejlesztését, mint például az érdekvédelem, az állampolgári öntudat, a demokrácia, a nyilvánosság, a függetlenség, a támogató környezet és a bázisépítés.
