A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) A USAID-botrány magyarországi korrupciós szálai című jelentése nagy port kavart a múlt hét második felében. A tanulmányt a balliberális sajtó nem győzte kritizálni és lejáratni, miközben a dokumentumban fontos megállapítások jelentek meg arról, hogyan, miért és kiknek a segítségével akarta befolyásolni a közép-európai regionális politikát a Demokrata Párthoz hű amerikai mélyállam, a külügyminisztérium és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, vagyis a USAID. Nem véletlen, hogy a dokumentum kiemelt figyelmet kapott, hiszen megdöbbentő tények láttak napvilágot a program kapcsán.
Terroristák és átláthatatlanság
Ahogy azt cikksorozatunk előző részében bemutattuk, a USAID-program visszaélései Donald Trump elnök beiktatása után kerültek nyilvánosságra. Kiderült, hogy a pénzosztás keretében számos terrorszervezethez is eljutottak források, így például a palesztin Hamász vagy az afganisztáni talibán is kapott a USAID-segélyekből. De közvetve érkeztek pénzek a szomáliai al-Shabaabnak, a szudáni Hamza-hálózatnak, továbbá az Iszlám Dzsihádnak, a libanoni Hezbollahnak, az iraki Kataib Hezbollahnak, a szíriai Hajat Tahrír as-Sámnak és több tucat más terrorszervezetnek.
Mint azt bemutattuk, a USAID Közép-európai Programja, a CEP 2021-ben indult el, nem sokkal Joe Biden hatalomra kerülését követően. A cél – a demokratáknak nem tetsző és – a térségben demokratikusan megválasztott kormányok megbuktatása volt politikai nyomásgyakorló szervezetek hálózatának segítségével, a finanszírozás és a „szakmai” segítség biztosításával. A pénzek útja átláthatatlan volt, az amerikai adatbázisok ugyanis számos esetben szándékosan elrejtették a kedvezményezetteket. A támogatási rendszert úgy alakították ki, hogy a már bejáratott – a brüsszeli érdekérvényesítési struktúrába beépült – szereplők minél hatékonyabb mozgósítása megtörténhessen. De kik is szervezték ezeket a programokat?
Árnyak a sötétben
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése felidézi, hogy a USAID és az amerikai külügyminisztérium régóta szorosan együttműködve szervezik programjaikat és alkotnak országra lebontott stratégiákat. „A stratégiaalkotást megkönnyítette, hogy a két intézmény, illetve a USAID köré épült nonprofit (és forprofit) szervezetek között nagy volt az átjárás, a mélyállam érdekeit hatékonyan képviselő hivatalnokok gyakran ültek át egyik szervezetből a másikba annak megfelelően, hogy éppen hol volt nagyobb szükség a szakértelmükre. A Közép-Európa-program részleteit is ennek megfelelően alakították ki” – olvasható az SZH jelentésében.
A dokumentumban megnevezik azokat a szervezeteket, amelyek részt vettek a magyarországi szuverenitás elleni támadás előkészítésében. Ezek
- az Uzra Zeya vezette Polgári Védelem, Demokrácia és Emberi Jogok Államtitkársága az amerikai külügyminisztériumban;
- az Erin M. Barclay vezette Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyek Hivatala;
- illetve az Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatala.
Ez utóbbi vezetője Karen Dornfried államtitkár volt, aki Anthony Blinken exkülügyminiszter főtanácsadójaként is tevékenykedett az európai ügyeket illetően. Dornfried, mielőtt a Biden-kormányban vállalt tisztséget, 2014 és 2021 között a USAID közép-európai programjának (CEP) megvalósításában közreműködő The German Marshall Fund of the United States (GMF) elnöke volt – s ekkor már másodszor dolgozott a szervezetnél. 2012 és 2014 között Barack Obama elnök Nemzetbiztonsági Tanácsának európai ügyekért felelős tagja, azt megelőzően a Nemzeti Hírszerzési Tanács tagja.
A USAID részéről az Európa és Eurázsia Hivatala, valamint a Fejlődés, Demokrácia és Innováció Hivatala vett részt a CEP előkészítésében.
Utóbbi 2023-ban esett áldozatául a USAID-n belül gyakori szervezeti átalakításoknak, amelyek nehezebbé teszik a támogatások útjának feltárását, akadályozzák a programok megvalósulásának ellenőrzését.
Fókuszban Magyarország
A CEP leírása szerint a USAID együttműködő partnerein keresztül a helyi szervezeteknek nyújtott anyagi és szakmai támogatást Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában, valamint Szlovéniában. A támogatásokat célok szerint négy fejezetre osztották:
A politikai nyomásgyakorló szervezetek kapacitásainak növelése,
- a „független média” erősítése,
- a jogállamisági és antikorrupciós jogőrképességek fejlesztése és
- a választási, illetve politikai folyamatokban való részvétel fokozása.
Az ötévesre tervezett programra – amelynek előkészítése a kongresszusi dokumentumok szerint már 2021 elején elkezdődött – a USAID hivatalosan 35 millió dollárt különített el. Ebből 10-10 milliót szánt az első és a második, 7,5-7,5 milliót a harmadik, illetve a negyedik fejezetre.
A forrásokat nem egyenlően osztották el: Magyarországot és Lengyelországot minden alprogramban a beavatkozások elsődleges célpontjaként tüntették fel, az első és a negyedik fejezet támogatásait pedig szinte kizárólag erre a két országra összpontosították. A program fókuszában azonban egyértelműen Magyarország állt, amit megerősít az a tény, hogy 2023. február 9-én – alig két hónappal a program indulásáról szóló hivatalos bejelentést követően – maga a USAID ügyvivője, Samantha Power utazott Budapestre, hogy az amerikai beavatkozás részleteiről egyeztessen a hálózat magyarországi koordinátoraival és főbb szereplőivel – foglalta össze az SZH.
A Közép-Európa Program költségvetése
A hivatal megpróbálta kibogozni a USAID közép-európai programjának költségvetését, ám olyan sok ellentmondó információt találtak a nyilvánosan elérhető forrásokban, hogy a végső számokat talán csak az amerikai dokumentumok ismeretében lehet majd biztosra venni.
Egy példa a sok közül: Samantha Power egy 2023-as szenátusi meghallgatáson arról beszélt, hogy az ügynökség 2021-ben nyolcmillió dollárt kapott a kongresszustól, majd még 7,5 milliót 2022-ben csak a program megvalósítására, amire a kongresszus öt év alatt összesen 20 milliót fordítana. A CEP koordinátorainak a USAID közben azt kommunikálta, hogy a projektre 35 millió dollárt különítettek el, vagyis kis híján kétszer annyit, mint amennyit Power bevallott a kongresszus előtt.
