Egyre nagyobb a feszültség az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia évszázadok óta a magyar tudományosság fellegvára. Az utóbbi hónapokban azonban egyre nyilvánvalóbbá vált: az intézmény falai között egyre mélyülő törésvonalak alakultak ki, melyek a haladás és a berögzült múlt szemléletének ütközéséből fakadnak. Ugyanis több akadémikus is úgy látja: a közéleti szerepvállalások, a nyílt politikai állásfoglalások és az ezek mentén szerveződő belső csoportosulások rombolják az intézmény egységét és hitelességét.

Az elmúlt hónapokban több olyan nyilatkozat, közlemény és állásfoglalás is napvilágot látott, amelyekben akadémiai tagok – gyakran tudományterülettől függetlenül – kormánykritikus politikai álláspontokat fogalmaztak meg. Ezek az álláspontok azonban nem egyéni véleményként, hanem az Akadémia vagy adott tudományos osztályok nevében jelentek meg. Információink szerint az intézményen belül mára egyértelmű törésvonal alakult ki azok között, akik szerint a tudósnak kötelessége közéleti kérdésekben megszólalni és azok között, akik úgy vélik:

a tudományos munka csak akkor maradhat független és hiteles, ha elhatárolódik a napi politikai vitáktól.

Ez a törésvonal nemcsak eszmei különbséget jelent, hanem kézzelfogható konfliktusokat is eredményez: belső viták, levélváltások, sőt időnként személyeskedések is jellemzik a testületi üléseket. Több akadémikus arról számolt be lapunknak, hogy ma már egy-egy pályázat vagy kutatási javaslat elbírálása során is előkerülhetnek politikai szempontok – még ha burkoltan is.

Az MTA vezetése eddig jellemzően tartózkodott attól, hogy határozottan állást foglaljon a belső politikai feszültségekről. A hivatalos kommunikáció szerint az Akadémia tagjai szabadon kifejezhetik véleményüket, amennyiben ezt nem az intézmény nevében teszik.

 Ennek ellenére a lapunknak nyilatkozó, az Akadémia belső helyzetét alaposan ismerő akadémikus szerint többen úgy érzik, hogy a vezetés passzivitása valójában teret enged a politikai befolyásnak.

A retorziótól tartó, ezért a nevét nem vállaló akadémikus szerint a társadalom elvárása a Magyar Tudományos Akadémiával szemben világos: legyen a tudományos teljesítmény és a független gondolkodás zászlóshajója, nem pedig egy újabb ideológiai csatatér. A kutató szerint az Akadémia tagjai közötti politikai különbségek nem újdonságok, ám ha ezek intézményi szintűvé válnak, azzal nemcsak a tudomány, de a közbizalom is sérülhet.

Az Akadémiának most minden korábbinál nagyobb szüksége van a belső önreflexióra és a felelősségteljes önkorrekcióra. A napi politikai részvétel és a sorozatos állásfoglalások pedig megosztottságot és további feszültségeket szülnek. A feszültség növekedésével pedig egyre nehezebb tudományos párbeszédet folytatni egyes akadémikusokkal

– emelte ki a lapunknak nyilatkozó akadémikus, aki szerint a jelen helyzetben az MTA nem tud megfelelően működni.

Borítókép: A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (Fotó: Csudai Sándor)