A Fidesz vállalta és megcsinálta – Több tízmilliárd forintot hagy a kormány a kisvállalkozásoknál évente

Tavaly novemberben olyan szerteágazó adócsomagot fogadott el a törvényhozás, amely megannyi ponton könnyíti a kisebb vállalkozások életét. Ez az intézkedéssorozat is része az egyik fő kormányzati ígéret teljesítésének, az adminisztráció és a vállalkozói terhek csökkentésének. A kormány megvalósított vállalásait bemutató cikksorozatunk mostani írásában a majdnem negyedmillió kis- és közepes vállalkozót érintő friss könnyítésekről lesz szó.

Fotó: Havran Zoltán

Az Országgyűlés 2025 novemberében foglalta törvénybe a vállalkozások adóterheit csökkentő tizenegy pontos intézkedéscsomagot, amelynek legtöbb eleme 2026. január elsején életbe is lépett. A változtatásokat előzőleg Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Nagy Elekkel jelentette be, a cél pedig a kis- és közepes vállalkozások, a kkv-k működésének egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése és az adóterhek mérséklése volt. A kormány becslése szerint az intézkedések idén 80-90 milliárdot, később évente több mint százmilliárd forintot hagynak a kisebb vállalkozásoknál.

Az adócsökkentési csomag egyik kulcseleme az a módosítás, amely az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozókat érinti. A jelentős könnyítés 2026. január elsején lépett életbe, és eszerint az általános költséghányad a korábbi 40 százalékról 45 százalékra emelkedett, majd 2027-ben 50 százalékra nő. Ennek nyomán a bevétel nagyobb része számolható el költségként, így csökken az adóköteles jövedelem. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2026-ban az átalányadózó egyéni vállalkozóknak mintegy 3,5 millió forintos bevételig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.

Szintén 2026 első napjától vált egységessé a főfoglalkozású egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adójának alapja. A korábbi szabály szerint a szocho alapját a minimálbér 112,5 százaléka után kellett megállapítani, ezt a szorzót azonban eltörölték, helyébe a minimálbér száz százaléka lépett.

Az alanyi áfamentesség értékhatára is kedvezőbb irányba mozdult el. A korábbi 18 millió forintos felső határ idén 20 millióra nőtt, majd 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedik. Az adminisztrációs terhek csökkentése szintén fontos eleme a csomagnak: idéntől az egyéni vállalkozók a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó bevallását egységesen negyedévente teljesítik az eddigi havi kötelezettség helyett.

A vállalkozások számára kedvező változás az is, hogy szélesebb kör választhatja a kisvállalati adót. A módosítás következtében a kivára jogosult cégek száma több ezerrel bővülhet. A szabályozás szerint 2026-tól már azok a gazdasági szereplők is beléphetnek, amelyek legfeljebb száz főt foglalkoztatnak és éves bevételük nem haladja meg a hatmilliárd forintot. A kiva a munkát terhelő adók csökkentése révén különösen azoknak a cégeknek kedvez, amelyek növekedésre és új munkahelyek létrehozására készülnek.

Az intézkedések célja, hogy a kkv-k működése egyszerűbbé váljon az adóterhek és a bürokratikus kötelezettségek mérséklése mellett. A kormány szerint a változtatások a következő években érdemben javíthatják a magyar kis- és közepes vállalkozások versenyképességét és növekedési lehetőségeit. Az érintetteket az adórendszer mellett segíti a rezsicsökkentés is, hiszen a legkisebb vállalatok is jogosultak a lakossági tarifák igénybevételére. Ez az árkedvezményes rendszer azonban most veszélybe került – erről és az eddigi eredményeiről szól majd a cikksorozatunkat záró írása.

(Folytatjuk.)