A baloldal kreativitással akarja átírni a jogrendszert

A baloldali politikusok és szakértők egyre többször hangoztatják, hogy az esetleges választási győzelmük után a jogállam újratervezésére lesz szükség, amit akkor is véghez kell vinni, ha nem rendelkeznek az ehhez szükséges kétharmados parlamenti többséggel. Legutóbb Kis János, az SZDSZ volt elnöke írt a baloldal lehetőségeiről, miközben Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy szemfülesnek kell lenni a kérdésben.

Budapest, 2016. február 13. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke felesége, Dobrev Klára társaságában a párt kongresszusán a Syma rendezvényközpontban 2016. február 13-án. MTI Fotó: Marjai János Fotó: Marjai János Forrás: MTI

Számos baloldali politikus és közéleti szereplő szerint az Alaptörvény és a teljes jogrendszer megváltoztatására van szükség, még abban az esetben is, ha jövőre nem szerzik meg az ehhez szükséges kétharmados többséget. A napokban Kis János filozófus, az SZDSZ egykori elnöke beszélt arról, hogy milyen lehetőségei lennének az alkotmányozásra a baloldalnak, a kellő többség híján. Kis szerint egy semmisségi törvény elfogadásával a sarkalatos törvényeket hatályon kívül helyezhetne egy baloldali többségű, de kétharmaddal nem rendelkező parlament. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely hangsúlyozta, egy jogász ilyet nem mondhat, mivel ez képtelenség.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta:

világos szabályai vannak az alkotmány, illetve a törvények módosításának, amiket be kell tartani, akik viszont nem törvényes keretek között változtatnák meg az alkotmányos rendet, azok súlyos bűncselekményt követnek el.

– válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére.

(Azóta Kis János már árnyalta a véleményét, és legutóbb arról értekezett: nem lehet feles törvénnyel alkotmányt elfogadni, ez elvi okokból volna kifogásolható, másrészt az alkotmány tartósságát is kétségessé tenné.)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott:

„A Demokratikus Koalíció nem demokratikus, sőt a diktatórikus gondolkodás sem áll távol tőle.” Gulyás felidézte, hogy 2006 őszén, a baloldali vezetés idején válogatás nélkül, példátlan brutalitással léptek fel teljesen ártatlan állampolgárokkal szemben. Továbbá Gyurcsány Ferenc köreiben többen vannak, akik az alkotmányos szabályokat nem akarják betartani – mutatott rá.

A DK elnöke a jogrendszer átalakításával kapcsolatban egyébként a napokban úgy nyilatkozott: ha a balliberális erők az esetleges választási győzelem után szemfülesek lesznek, akkor megmaradhatnak a jogállami keretek között. – Egy baloldali kormánynak szét kell feszítenie az alkotmányos kereteket, de ezzel kapcsolatban nem érdemes hangzatos szövegeket mondania – hangsúlyozta Gyurcsány, hozzátéve, a részleteket illetően „nem akarnak mindent a Fidesz orrára kötni”.

Más baloldali politikusok is tettek már hasonló megjegyzéseket arról, hogy miként kell újra felépíteni a szerintük megszűnt jogállamot, még abban az esetben is, ha nem rendelkeznek az ehhez szükséges kétharmados többséggel. Jakab Péter, az immár a Gyurcsány Ferenccel közös listán induló Jobbik elnöke szerint, ha csak egyszerű többségük lesz, akkor „addig faragják a jogot, míg igazság nem lesz belőle”. Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke pedig párhuzamos intézményrendszerek felállítását helyezte kilátásba, ha nem szereznek kétharmados többséget. Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője szerint a közvagyon visszaszerzéséhez kreatívkodni kell, ami egy demokratától alapvetően távol áll.

Magyar György, a baloldali előválasztás lebonyolítását segítő Civil Választási Bizottság elnöke arról értekezett korábban, hogy egy balliberális választási győzelem után trükközéssel kell átírni az alaptörvényt. Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány volt igazságügyi minisztere szerint az lehet a megoldás, hogy a parlament átveszi az Alkotmánybíróság szerepét, és megsemmisíti az Alaptörvényt. Vörös Imre, volt alkotmánybíró is ugyanezt fejtegette: szerinte az Országgyűlés saját maga nyilváníthatna alkotmányellenesnek egyes törvényeket az Alkotmánybíróság helyett. Azt Bárándy is elismerte, hogy az egész folyamat veszélyes, ám ennek ellenére is támogatja azt.

keretes

Dobrev: 2006-ban több rendőr sérült meg súlyosan, mint tüntető

A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje csütörtökön a költségvetési törvény vitájában azt kijelentette: a jövő évi választás után a költségvetést egy mozdulattal kidobják majd a kukába. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában pedig hozzátette: kormányváltás esetén az Alaptörvénnyel is ugyanezt tenné, viszont új alkotmányról csak akkor akar beszélni, ha majd a teljes ellenzék egyetért a kérdésben. A DK európai parlamenti képviselője más, figyelemre méltó kijelentéseket is tett a ZSHOW time nevű YouTube-csatornán, ahol Apró Antalról is kérdezték. Dobrev Klára hangsúlyozta, hogy kettős érzelmek fűzik nagyapjához, aki segített a házi feladatban, de felnőtt fejjel nem tud elvonatkoztatni attól, hogy az a politika, amit nagyapja képviselt, az a hatalom, amiben részt vállalt, az elfogadhatatlan. Az apja titkosszolgálati múltját taglaló kérdésre Dobrev Klára azt állította, hogy ez csak a jobboldali sajtó kreálmánya. Szóba kerültek a 2006-os események is, amelyekkel kapcsolatban a DK-s kormányfőjelölt azt mondta: „politikai értelemben megrázott, feleségként pedig azt tudom mondani, hogy én olyan mélységesen értettem, átéltem és éreztem azt, amit a Feri ezzel a beszéddel el akart mondani. Én mérhetetlenül büszke voltam arra a beszédre”. A Gyurcsány Ferenc 2006-os eseményekben betöltött felelősségével kapcsolatos kérdésre Dobrev Klára azt mondta: „nagyon sok rendőr megsérült, több rendőr sérült meg súlyosan, mint tüntető”. (M. P.)