Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma, miután több sajtóorgánum is tévesen ennek ellenkezőjéről számolt be.
– A felsőoktatási intézmények feladata elsősorban a szaknyelvi képzés, így jó iránynak tekinthető, hogy egy nyelvvizsgára van szükség a felvételihez – mondta lapunknak Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a téma kapcsán.
Ismertetése szerint szembetűnő, hogy az utóbbi években a felsőoktatásba jelentkezők mindössze 45 százaléka rendelkezett nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, a felvett diákok esetében egy kicsit jobb a statisztika, mintegy 55 százalék. Hozzátette: a kutatások szerint Budapesten és a megyeszékhelyeken sokkal jobbak az eredmények. A nagyobb városokban több diák teszi le a nyelvvizsgát az érettségiig, mint a kisebbekben, ám az is szembetűnő, hogy a különbségek már az általános iskolákban is látszanak.
– A Nemzeti alaptanterv legalább 936 tanórát biztosít minden tanulónak az érettségiig a közoktatásban, amely óraszámnak elméletben bőven elegendőnek kellene lennie egy nyelvvizsga megszerzéséhez – emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy nyelviskolai keretek között, teljesen kezdő csoportban 480 tanóra alatt el lehet jutni a középfokú nyelvvizsgáig, s ebben akár a házi feladat megírásával eltöltött idő is benne foglaltatik.
Kötelezővé teszik a tanúsító oklevél bemutatását
Fotó: Havran Zoltán
– Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem teljesen fair a közoktatási intézmények és a nyelviskolák összehasonlítása. A nyelviskolákban ugyanis teljesen azonos tudásszintű, kisebb létszámú csoportok vannak, a diákok is motiváltabbak, mert a pénzüket és a szabadidejüket áldozzák fel a nyelvtudásért, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindez a tanárok motiváltságára is pozitívan hat. A szakemberhozzátette: egy nyelviskola kifejezetten csak a nyelvi képzésre koncentrál, így a minőségbiztosításra is nagyobb hangsúlyt fektet: egy magániskola általában folyamatosan méri a tanárai munkáját.
Kérdésünkre, hogy mivel lehetne változást elérni a közoktatási intézmények nyelvoktatásában, Berényi Milán a 2018-as átfogó kutatás és nagyszabású feltáró vizsgálat következtetéseire hivatkozott.
– Ebben többek között alacsonyabb csoportlétszámokat, a nyelvi csoportba kerüléskor alkalmazott szintfelmérések fejlesztését, tanári továbbképzéseket javasolnak. Ez hosszú távon a nyelvoktatás javulásához vezethet, rövid távon pedig akár a diplomamentő program mintájára el lehetne indítani egy felvételit támogató programot azoknak, akik igényelnék a felzárkóztatást, de önerőből nem tudják megoldani – fogalmazott.
Berényi Milán úgy véli, hogy el lehet érni egy év alatt is a középfokú szintet, ha valaki nagyon motivált. Hozzátette: a diákoknak érdemes rendszeresen ellenőrizni a tudásszintjüket.
